Az állatmenhely gyakran fogad iskolás csoportokat, hogy a diákok lássák az állatokkal végzett munkájukat és közben ismereteket szerezzenek a felelős állattartásról. Ezek az akciók tehát egyszerre szolgálják az edukációt és az érzékenyítést is, az állatok, és különösen az elhagyott állatok iránt. Megtudtuk, a látogatásoknak van is kézzelfogható hatásuk, az idelátogatók egy részéből örökbefogadó gazda lesz. Nem véletlen tehát, hogy örömmel látják az iskolai csoportokat és kéthetente a nyílt napra ellátogatókat is, hiszen a legjobban így találnak gazdákat az elhagyott ebeknek vagy macskáknak.
Szőkéné Tóth Katalin, a Miskolci Állategészségügyi Telep vezetője elmondta, jelenleg ötvenöt kutya és hat macska vár gazdára. A csoportok fogadásával is azt szeretnék elérni, hogy a következő generáció tagjai is felelősen gondolkodjanak az állattartásról, és ha örökbe fogadnak vagy vásárolnak egy állatot, az egy életre szóljon.
– Mi közfeladatot látunk el, gyepmesteri telepként funkcionálunk, a Miskolc belterületén talált kóbor ebeket és cicákat gyűjtünk be, lakossági bejelentések alapján. Per pillanat ötvenöt kutyus és hat cica van nálunk. Sajnos elég gyakran hívnak minket, sokan nem törődnek az állataikkal, és nekünk a lakossági bejelentések alapján intézkednünk kell. Befogjuk őket, aztán ide kerülnek a telepre, ahol először elkülönítjük őket egy megfigyelési időszakra. Ez főleg egészségügyi megfigyelést jelent. Ha minden rendben, és az oltási programjuk is megvan, akkor igyekszünk gazdásítani őket – ismertette a telep vezetője.
Mint mondta, több állatvédő szervezettel dolgoznak együtt, amelyekhez szükség esetén szintén tudnak kutyákat áthelyezni. Ez már több mint tíz éve így működik, amióta megszűnt a telepen az állatok elaltatása, viszont állandóan jönnek újak. Számukra is biztosítani kell a helyet és az ellátást.
Az Állategészségügyi telep gyakran fogad iskolás csoportokat, sőt, ha igény van rá, az intézményekbe is ellátogatnak, mert a küldetésük az, hogy a bent lévő állatokat mielőbb kihelyezzék megfelelő gazdákhoz, vagy átvevő szervezetekhez.
– Fontos, hogy mindig legyen férőhelyünk, mert állandóan jönnek be új állatok. Ha lakossági bejelentés van, kötelesek vagyunk kimenni és behozni az adott állatot. A férőhelyünk azonban véges, úgyhogy nagyon nagy szükségünk van örökbefogadókra. Ezért örülünk minden érdeklődőnek, különösen az ilyen nagyobb csoportoknak, mint ma ez az osztály. Nekünk nagyon fontos, hogy a következő generációk is felelősen gondolkodjanak az állattartásról. És ha örökbe fogadnak vagy vásárolnak egy állatot, akkor az mindenképpen egy életre szóljon – emelte ki Szőkéné Tóth Katalin.
Németh Mónika, a Miskolci SZC Szemere Bertalan Technikum Szakképző Iskola és Kollégium biológia oktatója kísérte el a fiatalokat a telepre. Megtudtuk tőle, hogy nem ez az első alkalom, hogy ilyen foglalkozásokra viszik el a tanulókat különböző külső helyszínekre.
– Mi több ilyen telephelyet is megszoktunk nézni a gyerekekkel az év során. Egész osztályokat hozunk el, ezt követően pedig az osztályfőnöki órákon még egyszer átbeszéljük a látott, tapasztalt dolgokat. Nem egyszer, nem kétszer van az például, hogy a tanulóink később visszatérnek, már a szülőkkel együtt, és tényleg örökbe is fogadnak kutyákat. Az iskolánkban fontos szerepet tölt be az, hogy érzékenyítsük a gyerekeket ebben a témában is. Ezért egy másik állatmenhelyre, a MÁSA-hoz is el szoktuk vinni őket – hangsúlyozta az oktató.
A népes osztály egyik tagja Csiszár Dorina Katalin elárulta, nagyon szereti az állatokat, és volt már kutyusa, amely menhelyről származott.
– Nekem is volt egy kiskutyám, csak ő egy éve elhunyt. Azóta nem is szeretnék kiskutyát, mert nekem nagyon a szívemhez nőtt. Még nem állok készen egy másikra. Örülök neki, hogy most itt lehetek, mert tényleg nagyon szépek a kutyusok, és nagyon sajnálom őket. Átérzem a sorsukat, mert az én kiskutyám is ilyen menhelyről származott. Tényleg nagyon szépek, és nagyon jó, hogy van egy ilyen hely, ahol befogadják és gondozzák őket, és legalább nem az utcán vannak – fogalmazott Dorina.
Osztálytársa, Zsóka Andrea láthatóan nagyon a látottak hatása alá került. Elmondta, szinte kirázta a hideg attól, hogy milyen sok elhagyott állat vár gazdára a telepen.
– Én ilyen téren nagyon érzékeny vagyok. Szeretem a kutyákat, és amikor itt körbenézek, akkor annyira sajnálom őket, hogy legszívesebben az összeset hazavinném. Van otthon egy beagle fajtájú kutyám, amelyet az apukámék vettek olyan három éve. Ezért tudom, milyen gondoskodni egy állatról, mit jelent a felelős állattartás – avatott be Andrea.
Az iskolások az állategészségügyi telep mindegyik lakójával megismerkedtek, volt, amelyekkel rövid sétát is tettek. Többjüket meghatotta a menhelyi látogatás.
A Miskolci Állategészségügyi Telep március 21-én szombaton már a 247. alkalommal nyitja meg kapuit egy nyílt nap keretében, ahol lehetőség van találkozni a szeretetre vágyó négylábúakkal, amelyek 10 órától 14 óráig várják a látogatókat és a leendő gazdikat.
