Tavaly volt Blaha Lujza születésének 175. évfordulója, idén halálának 100. évfordulója.
– Jászai Marinak is – hívta fel a figyelmet Mikita Gábor a másik tehetséges színésznőnk évfordulóira is, sőt, a párhuzamra, ami nemcsak ebben nyilvánult meg életükben. És persze voltak ellentétes momentumok is életpályájukon, mint például az, hogy Blaha Lujza a szórakoztatás, a vidámság nagy alakja lett, míg Jászai Mari a tragikus szerepek megformálójaként vált meghatározóvá.
– Olyan művészekről van szó, akik nemcsak személyükben fontosak, hanem a magyar színház műfajaira, repertoárjára és stílusára is komoly hatást gyakoroltak. Blaha Lujza a népszínmű műfaját virágoztatta fel, Jászai Mari pedig a görög tragédiák megismertetésében játszott fontos szerepet. Történetük már gyerekkorban összeért Győrben, ahol egy zárdában a két diáklány, Kölesi Lujzika és Kripl Mária színésznői álmokat dédelgetett. Szabadidejükben a padláson játszották el, hogy színpadon vannak, és azt próbálgatták, ki tud hitelesebben elájulni vagy meghalni. Később ebből a két lányból lett Blaha Lujza és Jászai Mari – mesélte a színháztörténész.
A Páholynyitogató sorozat első alkalmán Blaha Lujza életpályáját tekintette át Mikita Gábor, a következő előadásokon a másik említett színművészét fogja, majd kettejük miskolci kötődését és kortárs megítélését mutatja be.
A legek művésze volt
Születésétől kezdve sok nevet viselt Blaha Lujza, akinek apja Reindl Sándor volt. Ő lánya születésekor a Várai néven élt, mert részt vett az 1848–1849-es szabadságharcban, így bujdokolnia kellett. Majd miután meghalt, édesanyja férjhez ment Kölesi Antalhoz, gyerekkorában Lujza neve lett a Dalos Lujza is, mert sokat énekelgetett, majd a Blaha nevet első férjétől, Ján Blahától kapta. Mint azt a színháztörténész elmondta, mindketten megírták az emlékirataikat, így gondoskodtak arról, hogy az utókor az ő saját olvasatukban ismerhesse meg a pályájukat.
– Ezek az írások pontosan tükrözik a színpadi karakterüket: Blaha egyszerű, természetes, derűs hangon ír, míg Jászai stílusa emelkedett és tragikus. Az is érdekes számomra, hogy mindkettejükről neveztek el színházakat, Blaha Lujzáról még életében. Nem véletlenül adtuk az előadássorozatnak a Diadalmas asszonyok címet, hiszen mindkettejük életútja valóban diadalmas volt – mondta Mikita Gábor, aki azt is elárulta, hogy Blaha Lujza már négyéves korától volt színpadon.
Az előadás közben olyan korabeli szövegeket olvasott fel a színháztörténész, amik, ahogyan ő mondta, leginkább visszaadják a korszak hangulatát.
A közönség soraiban ült a Csodamalom Bábszínház egykori igazgatója, M. Németh Erzsébet is.
– Amióta megnyílt a múzeum, igyekszem minél több programon részt venni. Több mint ötven évig dolgoztam a kultúrában: nyári színházakat is szerveztem. Nyugdíjasként végre szabadabban járhatok ezekre az eseményekre – mondta.
A sorozat következő előadása április 17-én, pénteken lesz.
