A történet az 1920-as évekbe, egy fényűző úri házba repíti a nézőket: ragyogó csillár, gazdagon terített asztal, fácán, kaviár és pezsgő – van minden, ami a jólét illúzióját kelti. Ám ez a pompa csupán díszlet, egy törékeny buborék, amely bármelyik pillanatban szétpukkanhat.
A Solmay család ebben a mesterséges világban él. Az anya makacsul ragaszkodik egy elképzelt társadalmi státuszhoz, az apa kétségbeesetten próbálja fenntartani a látszatot. A gyerekek pedig ebben a „buborékból faragott bölcsőben” ringatózva nőnek fel, mindannyian másképp viszonyulva a valósághoz: van, aki kihasználja, van, aki menekül előle, és van, aki még hisz abban, hogy létezhet őszinte, egyszerű boldogság.
Csiky Gergely 1884-ben írt színdarabját nyelvileg mai köntösbe a Mohácsi testvérek ültették át. Rusznyák Gábor főrendező picit „hozzápiszkált”, és a miskolci színészek karaktereihez is alakította.
– A buborékok arra akarnak utalni az eredeti műben is, és a miskolci előadásban is, amiket így magunk körül gyártunk: amiben szeretnénk élni, ahová szeretnénk tartozni, ahová vágyódunk, amit el szeretnénk érni. Ezek azonban néha kitalációk, amelyek egyszer csak kipukkannak – mondta. Hozzátette: – Ez egy ismerős jelenség mindannyiunk számára: vannak, akik egyre drágább telefont, autót vesznek, mint amit megengedhetnének maguknak, vagy magasabb életszínvonalat hazudnak maguknak. Vagy ha meg is engedhetik, kérkednek vele. Nagyon fontos a külcsín, hogy milyen márkás dolgokban járnak. A nézők ezt vagy kinevetik, vagy magukra ismernek a karakterekben.
Keserű komédia
A darab humora mögött éles társadalomkritika húzódik meg. Miközben a komikus jeleneteken nagyokat nevetünk, az önáltatás, a hiúság és a felelőtlenség egyre sötétebb felhőket gyűjt a család feje fölé.
A család távoli, vidéki rokonát, Morosán Demetert alakító Fandl Ferenc más szemszögből mutatja be ezt a buborékvilágot:
– Az emberség, amit Morosán Demeter hordoz, egyszerű és tiszta: az őszinteség jelképe, amely hiányzik ebből a világból. Az ő életében is jelen van a „mutyi”: a tisztes, nyers boldogulás vezérli, próbálja képviselni a becsületességet, de úgy nem mennek a dolgok. Erre van egy nagyszerű mondása: „Kenni kell a kereket, hogy ne csikorogjon.”
Ez az előadás egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató: nevetünk, miközben lassan felismerjük, milyen könnyen építünk mi magunk is hasonló buborékokat.
Meddig tartható ez a buborékokból épült világ? És mi történik, ha a buborékok kipukkannak? Április 10-én 19 órától kiderül a Miskolci Nemzeti Színházban.
Szereplők, alkotók
Mohácsi Testvérek, Csiky Gergely műve alapján
Solmay Ignác, földbirtokos: GÁSPÁR TIBOR Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes művész
Szidónia, a neje: MÁHR ÁGI Jászai-díjas
Szerafin, a leányuk, Rábay neje: MÉSZÖLY ANNA
Róbert, a fiuk: BÖRCSÖK OLIVÉR
Béla, másik fiuk, országgyűlési képviselő: TEGYI KORNÉL
Aranka, leányuk: MIKITA DORKA JÚLIA
Gizella, leányuk: CZVIKKER LILLA
Betti, szobalány Solmayéknál: PROHÁSZKA FANNI
Rábay Miklós, vízügyi tanácsos, Szerafin férje: BODOKY MÁRK
Chupor Aladár: FECZESIN KRISTÓF
Morosán Demeter, intéző: FANDL FERENC
Morosán Tamás, a fia: PUSKÁS BALÁZS
Özvegy Sereczkyné Krinyó Auguszta: FAZAKAS JÚLIA
Hámor, nagyvállalkozó: KINCSES KÁROLY
Malvin, a neje: MOLNÁR ANNA
András, inas a Solmay házaspárnál: SALAT LEHEL
Endrődy, újságíró: RÁCZ JÁNOS
Angelo, fényképész: KOKICS PÉTER
Bangó: SZITÁS BALÁZS
Díszlettervező: DARVAY BOTOND
Jelmeztervező: TIHANYI ILDI
Dramaturg: RUSZNYÁK GÁBOR
Vetítés: HAJDUFI PÉTER
Súgó: BÍRÓ KLÁRA
Ügyelő: OREHOVSZKY ZSÓFIA
Rendezőasszisztens: SZITÁS BALÁZS
Rendező: RUSZNYÁK GÁBOR
