Mi a véleménye a miskolci járatseriff-rendszerről: beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, és képviselőként a jövőben is fenntartaná, esetleg továbbfejlesztené azt?
– A miskolci járatseriff-rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, sőt több tekintetben túl is teljesítette azokat. A járatkísérő szolgálat nemcsak a közösségi közlekedés biztonságérzetét javította, hanem kézzelfogható eredményeket is hozott: több ezer intézkedés történt, számos esetben közvetlen segítséget nyújtottak időseknek, bajba jutott utasoknak, és a rendőrséggel együttműködve körözött személyek elfogásában is közreműködtek.
Ugyanakkor a rendszer önmagában nem elég. A jövőben is fenn kell tartani, de a városi rendészet megerősítésével, célzott akciókkal, új rendészeti pontokkal és a rendőrséggel való szoros együttműködéssel együtt érdemes továbbfejleszteni. A cél az, hogy Miskolcon ne csak rend legyen, hanem az emberek ezt a mindennapjaikban is érezzék.
Hogyan értékeli Miskolc jelenlegi közbiztonsági helyzetét és mely területeken látja a legnagyobb kihívásokat?
– Miskolcon az elmúlt időszakban elindult egy határozott fordulat a közbiztonság megerősítése érdekében, de bőven van még teendő. A rendfenntartás előtérbe helyezése, a járatseriff-rendszer bevezetése, az önkormányzati rendészet fejlesztése és az új rendészeti pontok megnyitása mind azt mutatják, hogy a közbiztonság kérdését végre a helyén kezelik. Külön kiemelendő az Újgyőri főtéren újonnan kialakított rendőrőrs, amely érezhető és kézzelfogható javulást hozott a környék közbiztonságában. A folyamatos és látható rendőri jelenlét önmagában is visszatartó erővel bír, csökkenti a kisebb szabálysértések és a súlyosabb bűncselekmények előfordulását, valamint hozzájárul a közterületek rendezettségének fenntartásához. Az ott szolgálatot teljesítő rendőrök gyorsabb reagálási képessége növeli a lakosság biztonságérzetét, hiszen a problémás helyzetekre rövidebb idő alatt érkezik hatékony segítség. Emellett erősíti a közösség és a hatóságok közötti kapcsolatot is: közvetlenebb kommunikációt tesz lehetővé, növeli a bizalmat, és ösztönzi a lakosságot arra, hogy aktívabban működjön együtt a rend fenntartásában. A környéken élők és az ott közlekedők számára így nemcsak a biztonság érzete válik kézzelfoghatóbbá, hanem a mindennapi életminőség is javul, hiszen egy rendezettebb, kiszámíthatóbb környezet alakul ki.
A legnagyobb kihívások továbbra is azokon a városrészeken jelentkeznek, ahol a szociális problémák, a bűncselekmények, a közösségi normák megsértése és a droghelyzet együttesen vannak jelen. Ilyen terület például Lyukóvölgy, de az Újgyőri főtér környéke is érintett, valamint több peremkerület. Kiemelten súlyos gondot jelent a „kristály” típusú drogok terjedése, ezért a közbiztonság erősítését csak komplex módon, a drogellenes fellépéssel és a közösségi együttműködés erősítésével együtt lehet hatékonyan kezelni. Összességében Miskolcon rendnek kell lennie, mert ez a fejlődés alapja.
Milyen feltételeket tart szükségesnek ahhoz, hogy új befektetők érkezzenek Miskolcra, és milyen szerepe lehet ebben egy országgyűlési képviselőnek?
– Új befektetők akkor érkeznek Miskolcra, ha a város egyszerre tud biztonságot, kiszámíthatóságot, megfelelő infrastruktúrát és képzett munkaerőt kínálni. A befektetők számára alapvető szempont a rendezett városi környezet, a jó közlekedési kapcsolatok, az ipari területek előkészítettsége, valamint az, hogy az egyetem és a szakképzés a gazdaság igényeinek megfelelő tudású szakembereket adjon.
Ebben egy országgyűlési képviselő szerepe kulcsfontosságú lehet. A helyi érdekeket országos szinten kell képviselni, kormányzati támogatást kell szerezni a nagy fejlesztésekhez, és el kell érni, hogy Miskolc ne maradjon ki a térségi gazdasági átrendeződésből. A városnak nem egyetlen nagy ipari lábra kell építenie a jövőjét, hanem többpólusú, stabil gazdaságot kell kialakítania.
Hogyan teremtene egyensúlyt Miskolcon az ipari fejlődés és a környezetvédelem szempontjai között? Tud-e olyan konkrét lépést mondani, amellyel egyszerre támogatná a gazdasági fejlődést és csökkentené a környezeti terhelést a térségben?
– Miskolcon az ipari fejlődés és a környezetvédelem között nem választani kell, hanem egyensúlyt kell teremteni. A város történelme megtanította, milyen veszélyes, ha minden egyetlen ipari szerkezetre épül, ezért a jövő csak modern, XXI. századi technológiákra, alacsonyabb környezeti terhelésű beruházásokra és tudatos területhasználatra épülhet.
Konkrét lépésként a barnamezős területek rekultivációját és újrahasznosítását tartom kulcsfontosságúnak. A DAM területének rendezése erre jó példa lehet: egyszerre lehet megszüntetni egy régóta fennálló környezeti és városszerkezeti problémát, miközben helyet lehet teremteni korszerű iparnak, logisztikának, közlekedési fejlesztéseknek, parkosított köztereknek vagy vegyes funkciójú városi fejlesztéseknek. Ez egyszerre szolgálhatja a gazdaságot és az élhetőbb környezetet.
Ön szerint milyen jövő vár a diósgyőri acélmű (DAM) területére, és milyen szerepet szánna annak a térség gazdasági fejlődésében? Tud-e konkrét fejlesztési elképzelést mondani a DAM területére, amelyet képviselőként előmozdítana?
– A DAM területe Miskolc egyik legnagyobb tartaléka és egyben egyik legnagyobb történelmi adóssága. A Bükk Városa Program része a barnamezős területek rekultivációja, és a DAM ügye is ilyen, egy több mint százhektáros barnamezős övezetről van szó. Óriási eredmény, hogy a rendszerváltás óta először indul el érdemi gyógyítása ennek a tájsebnek. A jövője nem lehet pusztán nosztalgikus kérdés: a területet a város fejlődésének szolgálatába kell állítani. A Kormány két ütemben összesen 6,5 milliárd forint támogatást biztosított a terület megvásárlására és a munka megkezdésére, ezzel megteremtve a rendezés és a fejlesztés alapjait.
A legéletszerűbb elképzelés egy vegyes hasznosítás: a terület egyik részén modern, high-tech ipari vagy beszállítói fejlesztések, más részein rekultiváció, közlekedési hálózati fejlesztés, új közterek és olyan funkciók, amelyek jobban bekapcsolják ezt a zónát a város szövetébe. Konkrét előrelépés lehet a meglévő úthálózat hasznosítása, például a Kiss Ernő utca irányába történő megnyitás, amely a forgalomcsillapításban is segíthet.
A terület fejlesztése kapcsán egy olyan vegyes, rugalmas megközelítést tartok indokoltnak, amely egyszerre ad teret modern, XXI. századi ipari és beszállítói beruházásoknak, ugyanakkor lehetőséget biztosít városi funkciók – közlekedési kapcsolatok, zöldfelületek, közösségi terek – kialakítására is. Nem zárható ki az sem, hogy a DAM egy új forgalmi csomópont vagy akár egy új városközpont alapja legyen.
Világos az is, hogy a jövőről nem lehet zárt ajtók mögött dönteni, ezért megkérdeztük a miskolciakat, milyen jövőt képzelnek el ezen a területen. Vasgyári kör néven konzultációt indítottunk, amelynek célja, hogy a város közösen határozhassa meg a fejlesztési irányokat. A döntés nemcsak arról szól, hogy mi épül a DAM területén, hanem arról is, hogy Miskolc milyen gazdasági pályát választ: egy nagy, meghatározó beruházásra épít, vagy inkább több kisebb és közepes vállalkozásra alapozza a jövőjét. A Kormány egyértelművé tette, hogy azt a stratégiát fogja támogatni, amelyet a miskolciak jónak látnak.
Megválasztása esetén melyik az a három konkrét, számonkérhető vállalás, amelyet a ciklus végéig mindenképpen teljesíteni kíván?
– Az első vállalásom, hogy Miskolc közbiztonságát tovább erősítem: a járatseriff-rendszer fenntartásával, az önkormányzati rendészet fejlesztésével, új rendészeti pontokkal és a problémás városrészekben célzott fellépéssel. Hiszem, hogy a fejlődés alapja a rend, a rendezettség és a biztonság, mert ahol rend van, ott lehet építkezni, tervezni, gyermeket nevelni, vállalkozást indítani, közösséget erősíteni. Miskolc fejlődése döntés kérdése. Döntés arról, hogy a rendet nem feladjuk, hanem megerősítjük. Hogy a biztonságot nem magyarázzuk, hanem megteremtjük. Hogy a hagyományt nem lecseréljük, hanem megőrizzük és továbbadjuk. Mert ahol rend van, ott van jövő is. És Miskolcnak jövőt kell építenünk méltósággal, hittel, lokálpatrióta büszkeséggel. Ezért tettünk rendet a belvárosban is, és vezettük be a járatkísérő szolgálatot is, ezért alakítottunk ki rendőrőrsöt az Újgyőri fótéren, és ezért fogjuk kibővíteni a körzeti seriffrendszert. Bővítjük a közbiztonsági pontokat, hogy gyorsabb legyen a reagálás és erősebb legyen a jelenlét.
A második vállalásom, hogy a DAM területének rendezését és jövőbeli hasznosításának előkészítését olyan szintre viszem, hogy a ciklus végére világos, támogatott és megvalósítható fejlesztési irány álljon a város előtt.
A harmadik vállalásom, hogy új munkahelyeket és beruházásokat hozó fejlesztéseket segítek Miskolcra, különös tekintettel a szakképzésre, a fiatalok helyben tartására és a város gazdaságának több lábra állítására. A cél az, hogy Miskolcon legyen jövő, legyen megélhetés, és a fiataloknak ne kelljen elhagyniuk a várost azért, hogy boldoguljanak.
Ön milyen funkciót és fejlesztési irányt képzel el az egykori számozott utcák területére, és hogyan illeszkedne ez Miskolc hosszú távú városfejlesztési koncepciójába?
– Az egykori számozott utcák területén olyan fejlesztési irányt tartok helyesnek, amely egyszerre kezeli a szociális, városrehabilitációs és gazdaságfejlesztési szempontokat. A cél nem egyszerűen egy terület „újrahasznosítása”, hanem annak elérése, hogy ez a városrész ne teher, hanem lehetőség legyen Miskolc számára.
Új korszak kezdődik a miskolci számozott utcák életében. A terület hosszú idő után végre megújulhat, és olyan fejlődés előtt áll, amelyet a miskolciak már régóta vártak és megérdemelnek. A beruházás előkészítéseként – a kormányhivatal közreműködésével – mintegy 1000 köbméter hulladékot szállítottak el az érintett területről. Ez egy fontos, szimbolikus lépés is volt: nemcsak fizikailag tisztult meg a terület, hanem megnyílt az út a rendezett, tervezett fejlesztések előtt.
A megtisztított területen hamarosan egy új Lidl áruház épül, amely nemcsak a környék ellátását javítja, hanem hozzájárul a városrész rendezettebb, élhetőbb arculatához is. A fejlesztés újabb mérföldkőhöz érkezett: ünnepélyes keretek között letették az áruház alapkövét, ezzel megkezdődhet a kivitelezés.
A számozott utcák sorsa hosszú ideje foglalkoztatja a miskolciakat, és most végre egy olyan fejlesztés indul el, amely valódi változást hoz: rendezettebb környezetet, új szolgáltatásokat és egy élhetőbb városrészt teremt. Külön fontos, hogy ez a beruházás a miskolciak igényeihez igazodva, közkívánatra valósul meg, hiszen a mindennapi élethez szükséges szolgáltatásokat hozza közelebb az itt élőkhöz.
A cél az, hogy a számozott utcák területe a jövőben ne problémaként, hanem fejlődési lehetőségként legyen jelen Miskolc térképén. Célunk, hogy Miskolc fejlődése ne csak a belvárosra koncentráljon, hanem a problémásabb városi térségek felzárkóztatására is kiterjedjen.
