Életének 76. évében elhunyt Dr. Kordos László (1950-2026) paleontológus, geológus, egyetemi magántanár, a földtudomány akadémia doktora, a Magyar Állami Földtani Intézet egykori igazgatója, a hazai paleontológia szaktekintélye, aki számos szenzációs felfedezést tett az emberré válás korai szakaszáról. Tudományos hírnevét a rudabányai ásatások alapozták meg, de népszerű ismeretterjesztő is volt. Dr. Kordos László Mezőcsáton született, de Miskolcon nőtt fel, szülei (apjáról, Kordos László könyvtár igazgatóról nevezték el a Herman Ottó Múzeum olvasótermét) is a városban vannak eltemetve - írja pénteki közleményében a polgármesteri hivatal.
A közleményben felidézik: Kordos professzor 1974-től 2012-ig dolgozott a Magyar Állami Földtani Intézetben, évtizedeken keresztül volt a múzeum és a könyvtár vezetője, majd 2007-2010 között az intézmény igazgatója.
Ismeretterjesztő könyvek tucatjai fűződnek a nevéhez, többek között az azóta is gyakran forgatott 1984-es Magyarország barlangjai, Az első ötvenmillió év, Az emberiség kezdetei, a Sárkánygyíkok, vagy a Rudapithecus kutatás - Tények és mesék című kötetek.
Kordos László több mint 600 szakmai publikációjában újonnan felfedezett őslényeket írt le, foglalkozott az ipolytarnóci ősállatok és a mecseki Komlosaurus-dinólábnyomaival, valamint a Kárpát-medence emlősfaunájának kialakulásával.
Kordos László pedagógusként gyakorlatilag mindenkit tanított, aki ma a szakmában dolgozik: 1975-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem külső előadója és a doktori iskola megalapítója volt. 1976-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Őslénytani Tanszékén előadóként és konzulensként tevékenykedett, 1997-től pedig a Szent István Egyetem Állatorvosi Karának alkalmazott zoológus szakán a palezoológia előadója volt, 2010-től a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Karán tanított.
Kordos tudományos hírnevét a rudabányai felfedezések alapozták meg: 1971-től rész vett a világhírű Rudapithecus hungaricus, a “Rudi” körüli ásatásokban, majd 1978-tól már maga irányította azokat. Nevéhez kötődik többek között a “Gabi” névre keresztelt, 1999-ben megtalált 10 millió éves kihalt, emberszabású ősmajom leírása is. A Rudapithecus hungaricus hatalmas szenzációt és nemzetközi figyelmet keltett, látogatók ezrei tekintették meg a leleteket, címlapokon jelent meg Rudi, az ásatás pedig éveken keresztül amerikai-kanadai-magyar koprodukcióban folytatódott.
Kordos László mindig szívesen, színesen és közérthetően beszélt a legújabb tudományos felfedezésekről, rengeteg rádió- és tévéműsor, újság állandó szereplője volt. Szerkesztőbizottsági tagja a National Geographic Magyarországnak és a Természet Világa magazinnak, nagy sikerű előadásokat tartott például a Mindentudás Egyetemén. 2010-ben a tudományos újságírók Az év ismertetterjesztő tudósa díj a csillaggal címmel tüntették ki.
"Dr. Kordos Lászlótól, ma, április 24.-én, pénteken 14 órakor vesznek végső búcsút Miskolcon, a Mindszenti temető ravatalozójánál" - zárul a közlemény.
