„Nem is miskolczi az, kinek legalább egy borházzal ellátott pincéje nincs” – tartja a tréfás, mégis kifejező mondás, amely tökéletesen bemutatja a város és a pincék kapcsolatát. Ezt az örökséget élteti évről évre a Bélajárás, amely 2026-ban április 24-én, pénteken este várta a résztvevőket.
Az idei esemény több szempontból is különleges volt: a „Béla Királyi Tanács” döntése nyomán megújult menetrenddel találkozhattak a résztvevők, és ezúttal a Szinva bal parti „Bélái” látták vendégül a társaságot. A gyülekező Tóth Béla pincéjénél volt a Bábonyibérc alsó során, ahonnan közösen indult a pincejárás, érintve a Tetemvár alsó sor ikonikus helyszínét is, Berta Béla pincéjét.
A program lényege nem csupán a helyszínek bejárása volt, hanem a közösségi élmény: a beszélgetések, a történetek és a spontán alakuló vendéglátás. Erről az Agyagbanda és a Miskolczi Pincék Dalárdája gondoskodott, garantálva a jókedvet az este folyamán.
Fontos, hogy a program a civil szervezet tagjainak szólt, ettől függetlenül a szabadtéri részeknél külsős résztvevők is jelen lehettek. A szervezők mindenkit arra biztattak, hogy „vértezze fel magát” a Bélajárás kihívásaira – ami valójában egy vidám, baráti próbatételt jelentett –, és vigye magával nyitottságát, tiszta szívét. A Bélajárás így egy élő hagyomány is: egy este, amikor Miskolc múltja és jelene találkozik a pincék mélyén.
Másképp lehet jövőre
Mivel egyre többen érdeklődnek a program iránt, a szervezők az utóbbi időszakban már nemcsak az esemény lebonyolítására, hanem annak jövőjére is egyre nagyobb hangsúlyt kezdtek fektetni. Felismerték, hogy a növekvő érdeklődés nem csupán lehetőség, hanem komoly kihívás is, hiszen egy ilyen különleges, részben zárt térben zajló rendezvény esetében a kapacitás korlátozott. Éppen ezért idén már tudatosan elkezdtek azon gondolkodni, milyen formában és milyen eszközökkel tudnák szélesebb körben is nyilvánossá tenni a programot, miközben annak egyedi hangulatát és biztonságos működését is megőrzik.
Tartanak attól, hogy amint az érdeklődőkből összeálló csoport megérkezik, és közösen bevonul a föld alatti pincék világába, azonnal szembesülnek a fizikai korlátokkal. Ezek a terek ugyan különlegesek és sokszor lenyűgöző méretekkel rendelkeznek – akadnak olyan pincék is, amelyek akár négy méter belmagasságú, tágas termekkel büszkélkedhetnek –, mégis, a biztonsági és kényelmi szempontok miatt egyszerre csak meghatározott számú ember tartózkodhat bennük.
A szervezők számára tehát az egyik legnagyobb dilemmát az jelenti, hogyan lehet összeegyeztetni a növekvő érdeklődést a helyszín adottságaival. Pedig szeretnék, ha minél többen megtapasztalhatnák ezt az egyedi élményt, hiszen a helyszín különlegessége – a föld alatti terek zártsága, titokzatossága és sajátos atmoszférája – az, ami igazán vonzóvá teszi a programot.
