Ahogy arról a minap.hu beszámolt a Földes Ferenc Gimnázium Öregdiák Egyesületére hivatkozva, egyhangú döntéssel Fazekas Róbertet, a Miskolci Egyetem Földes Ferenc Gyakorló Gimnázium igazgatóját választották meg a Gimnáziumok Országos Szövetsége (GOSZ) elnökévé áprilisban.
Víziójáról, terveiről, a gimnáziumok szerepéről és a jelenleg építkezési fázisban álló, Lannert Judit miniszter által vezetett új oktatási tárcával való kapcsolatról is kérdeztük a GOSZ új elnökét. Interjú.
Élen a tehetséggondozásban
minap.hu: Egy vidéki intézmény vezetőjeként lett egy országos szövetség elnöke. Hogyan történt a választás, felkérést kapott a pozíció betöltésére?
Fazekas Róbert (F. R.): A Gimnáziumok Országos Szövetsége (GOSZ) 1995-ben alakult, tehát egy régi civil szerveződésről beszélhetünk. Több mint 120 gimnázium tagja a szervezetnek, ez alapján alkalmasnak tekintjük ennek az oktatási területnek a képviseletére. Mint minden civil szervezetnél, itt is választás eredményeként lettem elnök. Korábban is tagja voltam a vezetőségnek. Időszerű volt a vezetői ciklus végén a tisztújítás, hiszen sokan – korukból fakadóan – úgy döntöttek, hogy nem folytatják aktívan ezt a társadalmi munkát. A leköszönő választmányi tagok javasoltak az elnöki pozícióra. Nagy támogatást kaptam tőlük, és örömmel tölt el, hogy ilyen nagy legitimációja van a GOSZ megválasztott új vezetőségének. A választmány tagjai az ország minden régióját képviselik a szövetségben. Személyemen túlmutató visszajelzésnek tartom, és a régióban folyó oktatási tevékenység elismerésének tekintem, hogy egy miskolci nagy gimnázium igazgatójaként lehetek ennek a testületnek és szövetségünknek a vezetője.
minap.hu: Alapvetően érdekvédelmi szervezetként határozhatjuk meg a Gimnáziumok Országos Szövetségét, de a területet érintő kérdésekben akár kezdeményezőleg, proaktívan is fel kívánnak lépni? Ezen a téren újrapozícionálná a szövetséget?
F. R.: A kérdésben felvázoltak az alapító okiratunkban is szerepelnek. Ezzel együtt a gimnáziumokban és az iskolaigazgatókban felhalmozott tudást és az intézményi hagyományokat is felajánljuk a köznevelés és a közoktatás javára. Ezt a felajánlást csak megerősíteni szeretnénk. Korábbi munkánk mellett szeretnénk minél több olyan szervezettel kapcsolatba kerülni, melyek a miénkhez hasonló célokat kívánnak megvalósítani. A gimnáziumok azt a kitüntetett feladatot kapták a köznevelés rendszerében, hogy a tehetséggondozást minél magasabb szintre emeljék. Komplex tudást kell átadnunk, hiszen a tantárgyi ismeretek mellett tanítványaink önismeretét is meg kell erősítenünk.
Nekünk tehát az a célunk, hogy gondozzuk a tehetségeket, és egészséges lelkű, jó szellemű fiatalok kerüljenek ki az iskoláinkból, akik lehetőség szerint itthon folytatják az életpályájukat. Ehhez a célunkhoz keresünk partnereket a tudományos élet, a felsőoktatás, a köznevelés, a művészeti oktatás területén működő szervezetek között.
Partnerség a magyar oktatásban
minap.hu: Partnerként tekintenek a felálló oktatási tárcára is?
F. R.: Egy szakmai szervezet vagyunk, tudásunkat a köznevelés fejlesztésére fordítjuk. Partnerei vagyunk a tanítványainkért, a kollégáinkért és az intézményeinkért felelősséget vállalóknak, annak érdekében, hogy iskoláink a lehető leghatékonyabban és közmegelégedésre tudják végezni a munkájukat. Számomra ez teljesen természetes. Korábban megjelent egy tervezet, hogy milyen oktatási rendszert képzel el a Magyar Péter miniszterelnök által vezetett kormányzat.
Nagyon egyértelmű utakat jelöl meg, amelyek a polgári értékeket hordozzák magukban. Esélyegyenlőségről, demokráciáról, és a felsőoktatás megerősítéséről olvashatunk. Ezek mind olyan elvek, amelyek bárhonnan nézve, csak erőt adhatnak Magyarország számára.
Kíváncsian várjuk, hogyan épül fel például a minisztérium működése, hogyan kapcsolódnak majd egymáshoz a különböző területek, milyen mértékben működnek együtt az államtitkárságok, mennyire lesz támogató a közeg. Ezeket ma még nem láthatjuk.
minap.hu: A minisztérium részéről együttműködést kínálnak?
F. R.: Hiszünk a partnerség erejében, nagyon szép és támogatandó elvnek tekintjük. Közös céljaink megvalósulása érdekében szívesen leszünk együttműködő fél, ugyanakkor nagyon szeretnénk a szakma területén maradni, mert számunka az a legfontosabb, hogy az iskolákban tanuló diákok olyan tudást szerezzenek, amivel megállják a helyüket a nemzetközi versenyben, amivel később is boldogulnak, ami jó alap, ha tovább tanulnak a hazai vagy külföldi egyetemeken.
Muníciót adni a digitális bennszülötteknek
minap.hu: Nincs olyan terület manapság, amit ne érnének sokszor leküzdhetetlennek tűnő kihívások. A gimnáziumok például hogyan tekintenek a digitális oktatásra?
F. R.: Picit messzebbről indítok. A gimnáziumi képzés mindig is nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a diákjaink általános műveltséget szerezzenek, de az utóbbi évtizedekben megmutatkozott, hogy a tudás fogalma még árnyaltabb, még több rétegű lett: nem elég a lexika, az ismeretek alkalmazása legalább ennyire fontos. Ezt nevezzük kompetenciának, képességnek. Nagyon jól megfigyelhető, hogy az egész 3. évezred magyar oktatási rendszerében a tudásnak ez az új fogalma, tehát a tartalmi ismeretek minél szélesebb körű alkalmazása, és a képességfejlesztés egymás mellé kerültek.
A fiatalok számára fontos, hogy tudják alkalmazni a képességeiket, és használhassák azokat az eszközöket, amikkel találkoztak az életük során.
minap.hu: Az újabb generáció már ebbe nőtt bele.
F. R.: Valóban, ők már digitális „bennszülöttek”, hiszen úgy nőttek fel, hogy monitorok veszik körül őket, nem félnek tőlük, mint tették azt a felmenőik. Ugyanakkor felelősségünk van abban, hogy a digitális eszköz ne váljon a valóság helyettesítőjévé, ne legyen a személyes kapcsolatok pótlására használt eszköz. És itt a dilemma: egyszerre kell ismerniük, hatékonyan kezelniük a tanulásban az eszközöket, miközben emberi kapcsolataik gazdagodjanak, és meg tudják őrizni mentális egészségüket is. A jövő kérdése, hogy tud-e a tantárgyi oktatás elegendő muníciót adni a diákoknak abban a helyzetben, amiben most természetesen élnek. A rengeteg információ között maguknak kell majd rendet vágni. Az iskola ebben valamelyest tud segíteni tapasztalatával. A célirányos gondolkodás, a tudatosság fejlesztésével biztosan hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy az információs zajban tájékozódni tudjanak. Korunk legnagyobb vívmánya, büszkesége és félelme egyszerre a mesterséges intelligencia. A nagy kérdés, hogy megtaláljuk-e azokat az alkalmazásokat, amelyek a tanulásunkat, a munkánkat valóban segítik, de nem helyettünk oldják meg a feladatokat.
A gimnázium az alap
minap.hu: Ötéves elnöksége alatt mik a legfontosabb céljai?
F. R.: Az a célunk, hogy a gimnázium képes legyen továbbra is megalapozni a magyarországi értelmiségi létet. Biztos vagyok abban, hogy ehhez a gimnázium az alap. Az elmúlt évszázadok bizonyították, hogy minőségi gimnáziumi képzésből a felsőoktatásba kerülők óriási teljesítményekre képesek. Hogy csak két aktuális példát említsek: fizikusként az akadémia egyik legfiatalabb rendes tagja lett iskolatársunk, a Nobel-díjas Krausz Ferenc pedig egy szép dunántúli város, Mór gimnáziumának volt a tanulója.
Szeretnénk az eddiginél is erősebb együttműködést az általános iskolákkal, hiszen ők a legfontosabb partnereink a felsőoktatás intézményei mellett. És fontosnak tartjuk megadni azt a lehetőséget a diákjaink számára, hogy gimnazistaként bekapcsolódhassanak kutatásokba. Ehhez jól képzett pedagógusokra van szükségünk.
minap.hu: Akik a felsőoktatásból érkeznek. A Földes ma már a lehető legszorosabb kapcsolatban áll a Miskolci Egyetemmel, hiszen 2024 augusztusában a felsőoktatási intézmény fenntartásába kerültek, majd egy évvel később gyakorló gimnáziumává váltak. Működik a modell?
F. R.: Ez a modell a hazai pedagógusképzés sajátja, egy nagyon erős és jól pozícionált rendszere, ami azt takarja, hogy a köznevelési tevékenység mellett a felsőoktatás gyakorlóhelyeként felsőoktatási tevékenységek is folynak nálunk. A Miskolci Egyetem pedagógusképzésében az egyik plusz iskolánk sajátosságaiból is következik. Köztudott, hogy a tehetségnek nincs szoros kötődése a társadalmi csoportokhoz; bármely társadalmi rétegben megjelenhet, és minél hamarabb felismerik, minél nagyobb odafigyeléssel tudják a gyerek tehetségét fejleszteni, annál messzebbre juthat. Sajátosságunk, hogy iskolánkban 8, 6 és 4 évfolyamos képzés van, speciális matematika és természettudományos tagozatok, van nyelvi előkészítő képzés.
Büszkék vagyunk fantasztikus tudású tantárgyi diákolimpikonjainkra, a zseniális sportolók nagyszerű eredményeire, művész tanítványainkra. A nagyszerű diákok a tanárokat is tanulásra ösztönzik.
Fontos megemlíteni, hogy ebben az iskolai környezetben működik az immár 25 éves Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP), ami azért különleges, mert kifejezetten a hátránnyal induló, de tehetséges diákok érettségihez való jutását támogatja, illetve a továbbtanulásukban érdekelt. Büszkék vagyunk a programban tanulók eredményeire, mert nagyon szép példáink vannak: amióta létezik AJTP, minden benne tanuló diák jó eredménnyel letette az érettségit. Sőt: a programban végzett diákjaink között vannak, akik vezető pozíciót töltenek be kutatóintézetekben, tudományos fokozottal rendelkeznek, és vannak köztük orvosok, jogászok, mérnökök, tanárok is.
A Miskolci Egyetem egyik kiemelkedő feladata, hogy a társadalmi-gazdasági felzárkóztatásban támogassa a régiót és az itt élő fiatalokat. A Földesben működő AJTP nagyon jó terep a pedagógushallgatók számára, hogy minél hamarabb megismerkedjenek a hátránnyal induló tehetségekkel, akik nagyon inspirálóan hatnak a tanárokra. Oktatásunk eredményességének egyik pillére a motivált tanár, és iskolánkban ezt az attitűdöt, ezt az élményt élhetik át az egyetem hallgatói.
