Rendkívüli közgyűlést tart hétfőn 14 órától Miskolc a Diósgyőri Acélművek (DAM) ügyében. A képviselők áttekintik a terület megszerzésével kapcsolatos eddigi döntéseket és intézkedéseket, tájékoztatást kapnak az ügyészségi megkeresésről, valamint döntenek az állami támogatás elszámolásához szükséges szerződésmódosításról.
Tóth-Szántai József polgármester köszöntötte a rendkívüli közgyűlésen megjelenteket. 26 főből 22 jelen van. Határozatképes a közgyűlés.
Rendkívüli gyűlés Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt stratégiai célként kezeli a volt Diósgyőri Acélművek (DAM) területének rekultivációját, az ipari örökséghez kapcsolódó vagyonelemek tulajdonjogi helyzetének konszolidálását, valamint az érintett területek hosszútávú gazdaságfejlesztési és városfejlesztési célú hasznosításának előkészítését.
Napirendi javalat elfogadásáról szavaztak. Egyhangúlag 22 igen szavazattal elfogadta.
A polgármester expozéját hallhatták a képviselők.
Mint fogalmazott, a DAM ügye nem egyszerű ingatlanfejlesztési kérdés. A város lehetőséget kapott arra, hogy egyszerre gyógyítson be egy súlyos tájsebet, valamint egy olyan lelki sebet is, amely évtizedek óta meghatározza a miskolciak viszonyát a város ipari múltjához. A beruházás egyszerre szól Miskolc örökségéről és jövőbeni lehetőségeiről.
A polgármester hangsúlyozta: a kérdés nem érthető meg kiragadott félmondatokból, csak a teljes összefüggésrendszer vizsgálatával. Természetesnek nevezte, hogy kérdések merülnek fel a témában, hiszen a miskolciaknak joguk van tájékozódni, a városvezetésnek pedig kötelessége válaszokat adni. Ennek érdekében nyilvánosságra hozták a kapcsolódó dokumentumokat, köztük a DAM-ról készült tanulmányt is.
Kiemelte, hogy a témáról szükség van nyílt és érdemi vitára, ugyanakkor politikai sejtetéseknek és alaptalan gyanúsítgatásoknak nincs helye. Mint mondta, ez az ügy Miskolcról szól.
A városvezetés megkérdezte a miskolciakat, akik visszajelzéseik alapján nem szélsőséges megoldásokban gondolkodnak, hanem egy értelmes, többfunkciós városi jövőt szeretnének. Olyan fejlesztést támogatnak, amely egyszerre teremt lehetőségeket, biztosít zöldfelületeket és megőrzi az ipartörténeti emlékezetet.
A polgármester elismerte, hogy vannak aggodalmak a beruházással kapcsolatban, ezekre azonban tényekkel, szakmai munkával és megalapozott döntésekkel kell válaszolni. Hangsúlyozta, hogy Miskolcnak cselekvőképes városvezetésre van szüksége.
„Rajtunk kívül senki más nem fog ezzel foglalkozni” – fogalmazott. Hozzátette: az állam és az önkormányzat közösen fog rendet tenni a területen.
Mint mondta: „Vagy mi, miskolciak és a városvezetés az állam segítségével megoldjuk ezt a problémát, vagy soha senki nem fogja megoldani, és minden marad úgy, ahogy eddig volt.”
A polgármester szerint a DAM története most kezdődik, és az első nagy lépést már megtette a város.
Rakaczki Zoltán polgármesteri biztos prezentációjában a diósgyőri DAM terület rekultivációjának szükségességét és a tervezett fejlesztések fő irányait ismertette. Kiemelte, hogy Miskolc ipari parkjai gyakorlatilag megteltek, miközben a város közepén található, 130 hektáros egykori kohászati terület jelenleg rendezetlen állapotban van. Egy 2024-ben készült tanulmány szerint a terület jelentős fejlesztési potenciállal rendelkezik, és most lehetőség nyílt arra, hogy a város aktív szerepet vállaljon a jövőjének alakításában.
A terület jelenleg osztatlan közös tulajdonban van, 145 tulajdonos és 75 vállalkozás érintett. A használati viszonyok rendezetlenek, nincs egységes megállapodás a tulajdonosok között, az őrzés-védelem sem biztosított, ezért a terület jelenlegi formájában nem fejleszthető.
A projekt elsődleges célja a tulajdoni viszonyok rendezése, az önálló ingatlanok kialakítása, az utak szabályozása és az infrastruktúra fejlesztése. Emellett a város a terület gazdasági hasznosítását is tervezi, többek között bérbeadásokkal, a NAC irodaház felújításával, új befektetők bevonzásával és lakossági szolgáltatások kialakításával. Fontos szempontként jelent meg a diósgyőri kohászat tárgyi és szellemi örökségének megőrzése és bemutatása is.
A fejlesztésekhez 6 milliárd forintos kormányzati támogatás áll rendelkezésre, amelyet 2027 végéig, illetve egy további egyéves időszak alatt lehet felhasználni. A forrásból ingatlanszerzéseket, üzemeltetési feladatokat és a tulajdoni viszonyok rendezését finanszírozzák. A tervezett munkák közé tartozik az őrzés-védelem megszervezése, a vagyonfelmérés, az utak javítása, a hulladék elszállítása, a zöldfelületek rendezése, az épületek állagmegóvása, valamint a környezeti károk felszámolásához szükséges tervek elkészítése és a kármentesítés előkészítése.
A tulajdonrendezés részeként tulajdonosi nyilvántartás készül, geodéziai felmérések és telekalakítások zajlanak majd, célként pedig az osztatlan közös tulajdon megszüntetése szerepel. A prezentációt követő kérdések során szó esett az üzemeltetési költségek fedezetéről, az építményadó kérdéséről, a veszélyes hulladékok kezeléséről, az épületek megtartásának vagy bontásának szempontjairól, valamint arról, hogy a környezeti károk felszámolásához és a későbbi fejlesztésekhez további pályázati források és bevételek bevonására is szükség lesz. Összességében a projekt célja, hogy a jelenleg elhanyagolt és nehezen kezelhető egykori iparterület hosszú távon rendezett tulajdoni viszonyokkal rendelkező, gazdaságilag hasznosítható és a város fejlődését szolgáló területté váljon.
