Lóverseny a Zsolcai hídnál
Albert Edward walesi herceg, a későbbi VII. Edward angol király 1888-ban városunkba látogatott, mivel a Miskolcon állomásozó 12. huszárezred ,,tulajdonosa" lett. Október elsején érkezett ide és ekkor tartotta szemléjét az ezrede fölött. Edward a déli órákban érkezett Miskolcra, vonattal, jövetelét díszes küldöttség várta, és több ezer miskolci lakos is az állomás környékén tolongott, hogy legalább egy pillantást vethessen a nagyhírű vendégre.
12 óra 11 perckor robogott be a vonat az állomásra, ekkor a katonazenekar rázendített az angol himnuszra. A trónörökös huszárezredének ezredesi egyenruhájában lépett ki a királyi vonatkocsiból. Eszterházy Lajos herceg, gróf Bréda Lajos huszárszázados, Ellis angol tábornok, Phips angol konzul és Fraser angol katonai attasé társaságában szemlélte meg a pályaudvaron a tiszteletére kivezényelt díszszázadot, majd a közönség éljenzését kedélyes integetéssel fogadta. Egy lovat hoztak a herceg részére a váróterem elé, amelyre azonnal felült, és megköszönte a pompás ajándékot.
Őfelsége délután négy órára lóversenyre volt hivatalos. A Zsolcai-nagy-híd mellett kialakított lóversenypályán óriási tömeg volt. Szinte az egész város meg akarta nézni a különleges vendéget. Négy, rendkívül érdekes és izgalmas futamot tekintett meg a herceg, majd ezeket vadászverseny követte, ahol magyar huszárok versengtek a nem mindennapi díjakért. A vadászverseny győztese Palkovits hadnagy lett, míg második helyen Makai hadnagy érkezett a célba. Mindkettejüket külön üdvözölte Edward a tribünről.
A verseny után a Három Rózsa volt a következő állomás, ahol díszes, 60 terítékes (est)ebédet adtak a nagyhírű vendég(ek) számára.
Hercz Jenő gépgyára
A köztudatban úgy él, hogy az ipar, a gépgyártás Diósgyőrből indult – és ott is maradt a központja a rendszerváltásig –, pedig Miskolcon is komoly múltja van az ágazatnak.
A Gömöri pályaudvar felépülése után hamarosan kiépült a Zsolcai kapu iparivágányrendszere, ami jelentősen megkönnyítette a gyárak termékeinek a szállítását. Ezért is települt ide a számtalan gépgyár és öntöde, és persze több más üzem is.
Hercz Jenő vasöntödéje a bányászathoz szükséges gépeket, csilléket, villanyvezetéket tartó oszlopokat és a csatornahálózat szerelvényeket is gyártott. 1884-ben a telefonhálózat kiépítését is ez a cég kezdte el. A XX. század fordulóján a hidraulikus gépek gyártása és forgalmazása lett a fő profil, de akkor már új vezetővel. Hercz Jenő fia, Zsigmond lett a cég új tulajdonosa.
A hatalmas gyár a városfejlesztési tervek útjában volt, ugyanis Miskolc vezetői szerették volna meghosszabbítani a főutcát, de a mai Bajcsy-Zsilinszky út helyén is a gyár különböző épületei álltak. Hercz nagyvonalúan átengedte a területet, amiért természetesen kárpótlást ígértek neki. Az első világháború, majd a trianoni diktátum késleltette a városfejlesztési terv végrehajtását, amely a harmincas években újra előtérbe került. Akkor a második világháború miatt nem valósultak meg a tervek, majd a tulajdonos, Hercz Zsigmond halála miatt, amely 1940-ben következett be. A háború végén a visszavonuló németek ezt a gyárat is felrobbantották a létesítmény hetven százaléka megsemmisült, és mindössze két gép maradt üzemképes.
A polgármester, aki nem volt polgármester
Volt Miskolcon egy polgármester, aki nem foglalta el a hivatalát, hanem lemondott a megválasztása után. Kovács Lajos (1839-1915) a ,,megyei tisztinyugdíj szabályzat” miatt kényszerült lemondásra. A szolgálati idő után járó nyugdíj folyósítása miatt nehezen jutott dűlőre a megyei és a miskolci nyugdíjintézet, pedig még el sem foglalta hivatalát a polgármester. Addig húzták-halasztották a döntést a különböző bizottságok, míg Kovács Lajos az előírt nyolc napon belül – a megválasztását követően – nem tudta elfoglalni hivatalát. Ezért a törvény értelmezése szerint lemondott a posztjáról. Kovács Lajos politikai csatározások áldozata lett, ez eredményezte ezt a különleges esetet. A lemondott polgármester Tállyán született, a tanulmányait Sárospatakon végezte. Egerben szerzett jogi gyakorlatot, majd a kiegyezés évében került városunkba. A ’48-as eszmék híve volt, a miskolci küldöttség tagjaként meglátogatta Torinóban a száműzetésben elő Kossuth Lajost. A ’48-as párt megyei elnöke, a Miskolci Ügyvédi Kamara elnöke, 1895-től kezdődően pedig Miskolc város tiszti ügyésze volt. 1902. június 24-én választotta meg polgármesternek Kovács Lajost a városi tisztújító közgyűlés, Soltész Nagy Kálmán utódjául. A beiktatási ceremónia megtörtént, az új „polgármester” a hivatali esküt is letette, de a fent említett okok miatt a hivatalát nem foglalhatta el.
Reiman Zoltán
