A Miskolci Egyetem egyik legszebb és legmeghatóbb hagyománya idén is életre kelt. A végzős hallgatók ünnepélyes menetben vonultak végig a belvároson, hogy jelképesen elköszönjenek az alma matertől, tanáraiktól, diáktársaiktól és attól a közösségtől, amely éveken át otthonuk volt.
A szalamander eredete a selmecbányai diákhagyományokig nyúlik vissza. A búcsúmenet nem csupán egy látványos felvonulás, hanem egy fontos mérföldkő is: lezárulnak az egyetemi évek, és kezdetét veszi egy új fejezet. A fáklyák fénye egyszerre idézi fel a múlt emlékeit és világítja meg a jövő felé vezető utat.
A menetben végigsétálók számára ez az este sokkal több egy ünnepségnél. Barátságok, közös élmények, vizsgák, sikerek és kudarcok emlékei sűrűsödnek össze benne. Egy utolsó alkalom, amikor még együtt énekelnek, együtt nevetnek, és talán egy kicsit együtt szomorkodnak is azon, hogy véget ér egy meghatározó korszak.
A szalamander évről évre emlékeztet arra, hogy az egyetemi évek nem csupán a tanulásról szólnak. Közösségekről, emberi kapcsolatokról, hagyományokról és egy olyan kötődésről is, amely sokak számára egy életre összeköti Miskolccal és a Miskolci Egyetemmel. A végzősök pedig idén is fáklyafény mellett mondtak búcsút – de nem végleg, hiszen az alma mater kapui mindig nyitva maradnak előttük.
