minap.hu: Nemrég még a Mohos-töbör különleges mikroklímájáról beszélgettünk, most pedig már az Egyesült Államokból jelentkezik. Hogyan jutott el a Bükktől egészen a Sziklás-hegységig?
Dobos András (D. A.): Mindenekelőtt szeretném megköszönni a kutatás iránt tanúsított folytatólagos érdeklődést. A Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézetének gondozásában, a Bükk-fennsík Mohos-töbörben 2022 óta zajló kutatási szakasz az elmúlt négy évben sok érdekes és a nemzetközi tudományos közösség számára is releváns információval szolgált. Az alkalmazott nagyfelbontású mérési és modellezési módszertan mentén a zárt medencék mikroklímarendszerei komplex módon válnak vizsgálhatóvá és összehasonlíthatóvá.
Így a Mohos-töbör köré épülő mikroklímarendszer eredményeinek publikálását követően adottá váltak a lehetőségek, hogy más földrajzi környezetben elhelyezkedő karsztvidékek lokális és mikroklímarendszereit együttesen értelmezzük egy átfogó kutatáson belül.
A Bükkből a világ élvonalába
minap.hu: Mit jelent pontosan ez az új kutatási együttműködés? Mi a feladata a Utah Climate Center vendégkutatójaként?
D. A.: A kutatási együttműködés keretein belül vendégkutatóként vagyok jelen a Utah Climate Center alkalmazásában, ahol az általuk végzett hosszútávú klíma- és mikroklímakutatásokhoz igyekszem hozzájárulni a korábbi kutatási területeken alkalmazott módszertan integrálásával. A feladatom a vizsgált terület mikroklimatikus szempontból releváns térinformatikai szimulációinak lefuttatása, az ideiglenes mérőhálózat helyszíni telepítése, fenntartása és az adatok értelmezése a klímacenter tudástára mentén.
minap.hu: Azt írta a jó hírt közlő posztjában, hogy a Peter Sinks a világ egyik legismertebb hideg mikroklímájú területe. Kutatóként mit jelent, hogy ezen a helyszínen dolgozhat?
D. A.: Természetesen óriási megtiszteltetés és izgalom. A kutatás korai szakaszában, még egyetemistaként a mikroklímakutatások forrásfeldolgozásaként találkoztam az amerikai területtel, most pedig én is részese lehetek ennek a történetnek.
Amögött, hogy itt lehetek, sokéves munka áll, a tudományos életpálya pedig gyakran nem kínál követhető mintákat, különösen, ha az ember a kevésbé hagyományos utakat választja. És ezek az utak járhatatlanok lennének, ha a világban nem lennének olyan partnerek (korábban a szlovén, most pedig az amerikai együttműködő fél), akik esetlegesen nehezebb időkben is bizalommal fordulnak a kutatók felé.
A jelenlegi kutatási szakasz a Utah Climate Center finanszírozása mellett zajlik, és csak a legnagyobb hálaérzet mellett tudok az amerikai kollégákra gondolni, hogy tudományos önazonosságom megőrzése mellett itt lehetek, ezt ők teszik lehetővé. A Peter Sinks-ben mért adatok a Utah Climate Center weboldalán bárki által követhetőek. A kutatási terület egyébként nem csak a Peter Sinks medencéjét foglalja magába, a terület további fantasztikus dolinákat rejt, ahol szintén fordultak már elő -50 Celsius-fok körüli hőmérsékletek.
minap.hu: Korábban Szlovéniában is végzett hasonló vizsgálatokat. Hogyan épül egymásra a három kutatási terület – a Mohos-töbör, a szlovén Mrzla Komna és most az amerikai Peter Sinks?
D. A.: Az összehasonlítás lényege egy középhegységi (Magyarország), egy magashegységi környezetben elhelyezkedő, de relatíve alacsonyabban fekvő (Szlovénia) és egy magashegységi környezetben, kontinentálisabb környezetben elhelyezkedő magashegységi terület (USA) összevetése. Így előbb, 2025-ben egy rendkívül élvezetes fél éves szlovéniai mérési szakaszt végeztünk el a Ljubljanai Egyetemmel együttműködve a Júliai-Alpokban (Komna-fennsík) elhelyezkedő Mrzla Komna területen, majd ezt a módszertant most a Sziklás-hegységre terjesztjük ki.
Miért kell három kontinens mikroklímáját összehasonlítani?
minap.hu: Miért fontos összehasonlítani ezeket a földrajzilag egymástól több ezer kilométerre fekvő területeket? Mit tudhatunk meg így, amit külön-külön nem?
D. A.: Kiváló kérdés. A mikroklímaalkotó és -módosító tényezők együttesen a hideg-légtó (felszínközeli léghőmérsékleti inverzió, angolul Cold-Air-Pool) kiépülését eredményezik, de a különböző geográfiai hatótényezők mértéke eltérő és nem azonos módon hat az inverzió kiépülésére, térbeli és időbeli jelenlétére. A különböző földrajzi-klimatikus háttérközegben elhelyezkedő mikroklímarendszerek hatótényezőinek meghatározása azonos indexek, mérőszámok és módszertani háttér mentén történik. A vizsgált területek összehasonlítása során a mikroklímaalkotó rendszer elemei, így például a geomorfológia, a felszínborítottság és az ebből adódó kisugárzási hajlam, a háttérklíma elemei és a helyi jelentőségű, de rendszerszintű hatótényezők szerepe is vizsgálhatóvá válik.
minap.hu: Mit profitálhat ebből a Bükk kutatása? Milyen új ismereteket adhatnak az amerikai mérések a Mohos-töbör vagy a Bükk-fennsík mikroklímájának megértéséhez?
D. A.: Még a nemzetközi tudományos közösségben is három, ennyire karakán mikroklímaterület folytatólagos vizsgálata ritka lehetőségnek számít. Minden újabb nap, amikor a felszínközeli inverziók kutatásával foglalkozhatunk, új és néha a korábbi tudástárral nem teljesen átfedő folyamatokat tár elénk. A jelenség rendkívül összetett, és nagyon sok tapasztalat kicserélése szükséges az érdemi előrehaladáshoz. Ehhez pedig egymással módszertanilag összevethető kontrollterületek bevonásával vezet az út. Reményeim szerint interdiszciplináris, nem területspecifikus hozzáadott értéket teremtünk.
Megjegyzem, szerintem a valóság közelítése egyébként is a tudományterületek együttműködésén alapul, nem léteznek adott tudományterületek által birtokolt természeti jelenségek, a nézőponti diverzitás és az együttműködés a kulcs.
minap.hu: Milyen új következtetésekre számít a kutatás végére? Van olyan kérdés, amelyre évek óta keresi a választ, és most közelebb kerülhet hozzá?
D. A.: A konkrét kérdésekre a kutatás eredményeinek publikálásakor kaphatunk választ. De már most közelebb kerültünk sok dinamikai faktor megértéséhez, vagy sok kérdésben vagyunk valamivel magabiztosabbak. Azonban számos kérdésre keresem többedmagammal évek óta a választ, és minél mélyrehatóbban vizsgáljuk a jelenségek halmazát, annál több új kérdés merül fel.
minap.hu: Ezeknek az eredményeknek lehet gyakorlati haszna is? Például a klímaváltozás kutatásában, természetvédelemben vagy időjárás-előrejelzésben?
D. A.: A vizsgált paraméterek komplex megismerése lehetőséget teremt a mikroklimatikus folyamatok emberi élettérre való kiterjesztésére. Az alkalmazott módszertant például sikeresen használtuk mezőgazdasági és városias területek mikrokimatikus kitettségének meghatározására, amelyek mentén az emberi életminőség növelhető és a mikroklímaalkotó paraméterek kvantitatív módon vagy valószínűségi indexek mentén beépíthetőek az egyre nagyobb felbontású időjárás-előrejelző modellekbe. A ránk felszínközelben ható, általunk érzékelt időjárási közeget többségében a mikroklímaalkotó, mikroskálás tényezők építik fel. Így a kutatás bár természeti közegben zajlik, számos emberi élettérben értelmezhető részeredményt tartalmaz. A háttérklíma változása és egy mikroklímarendszer kapcsolata elképesztően komplex és érdekes téma, már most is van, és minden bizonnyal a jövőben is lesz relevanciája. Erről már mi is közöltünk részeredményeket.
A Mohos-töbör már nemzetközi hivatkozási pont
minap.hu: A Mohos-töbör mára nemzetközileg is ismert kutatási helyszín lett. Mit érez, amikor megtapasztalja, hogy egy bükki töbör neve már amerikai és európai kutatóintézetekben is ismert?
D. A.: Habár ebben az együttműködésben én kerestem meg az amerikai felet, összességében a kutatási terület nemzetközi ismertsége a tudományos világban érdekes érzés, de összességében nem meglepő. Ennek oka, hogy főleg a nyári időszakban a Bükk-fennsík a hasonló háttéradottságú területeket tekintve is rendkívül hideg területnek számít, és ez felkelti a közösség figyelmét. Szerintem a Bükk-fennsík abszolút érdemes nemzetközi ismertségre, ennek tükrében megóvandó terület. Erről a korábbi, helyszínen zajló mérések is tanúbizonyságot tesznek, hiszen például Kerékgyártó Róbert geográfus kolléga (együttműködünk a kutatások menedzselésében is) és csapata már jóval a Mohos-töbör mérések előtt folytatott adatgyűjtést a Nagy-mezőn található Vörösmeteor-töbörben, és ezt megelőzően is voltak időszakos mérések.
Miért fontos, hogy a tudomány mindenkihez eljusson?
minap.hu: A közösségi oldalukon rendszeresen osztanak meg méréseket, magyarázatokat, amit sokan követnek. Miért fontos, hogy a tudomány ne csak a szaklapokban jelenjen meg, hanem a nagyközönséghez is eljusson?
D. A.: A kutatás weboldalán folytatott kommunikációban igyekszem megtalálni a stílust a tudományos közösség és a laikus olvasóközeg igényei között. Alapvetően a társadalom tudását és látásmódját a természettudományok irányába okvetlenül gondozni kell.
Szükséges a klímairányú tudásbázis tágítása, mert a tudás egyben védelem is az álhíreknek való kitettséggel szemben.
A nap végén azt gondolom, minden jellegű természettudomány kommunikációja fontos az egyre inkább kitetté váló társadalom irányába. Sokaknak szűkült be, szűkül be a látásmódja, amióta a médiatrendek megváltoztak, és a mennyiségi kvóták teljesítése sok esetben a minőség elé kerül. Így a tudományos tartalmak minél szélesebb körű terjesztése a társadalom környezeti kérdésekre való helyes reakciójának első alapköve. Minél magasabb tudásszinttel rendelkezünk, annál inkább otthonosan tudunk mozogni a saját környezetünkben és a világban, és annál többet tehetünk a világ fenntartható léte felé. Ez általános igazság. Ezen a szinten megjegyezném, hogy a kutatás oldalának követőtábora rendkívüli büszkeséggel tölt el, igazi védett közeget alkotnak, ahol élvezet megosztani a kutatás részeredményeit. Nélkülük ez nem jöhetett volna létre és köszönöm a mai internetes világban párját ritkító hozzáállásukat!
A természet védelme közös felelősségünk
minap.hu: A népszerűség ugyanakkor veszélyeket is jelenthet a Mohos-töbör számára. Miért kérte ismét a turistákat arra, hogy ne térjenek le a kijelölt utakról? Milyen károkat okozhat egy-egy felelőtlen látogatás?
D. A.: A Bükk-fennsík hideg mikroklímája hidegkedvelő és több esetben nagyon szeparált állományban jelenlevő reliktumfajok otthona. Ezeket a fajokat a mikroklíma élteti, és rendkívüli értéket képviselnek az ország élővilágában. Sokszor élem meg személyes kudarcként, amikor az intenzív és alapos, ok-okozati összefüggésekre kitérő magyarázatok mellett sem tudom a terület védettségét biztosítani, bár megjegyzendő, hogy a döntő többséghez eljut a Bükki Nemzeti Parkkal közös mondandónk lényege. A lehetséges károkozás a növényzet taposási kárán felül a szenzorállomány károsodását is jelentheti, mivel a talajban is történnek mérések, a szenzorok pedig nehezen láthatóak.
Így mind ökológiailag, mind a mérőhálózat biztonsága végett kérek mindenkit, hogy tartsuk tiszteletben a terület védettségét és vigyázzunk erre az egyedülálló természeti közegre. Ez közös felelőssége az államnak, a kutatói közegnek és az erdőjáró társadalomnak.
Több méteres hóban, mínusz ötven fok közelében
minap.hu: Az amerikai terepmunka nem hangzik egyszerűnek: több méteres hó, 2600 méteres magasság... Milyen kihívások várnak önre a következő hónapokban?
D. A.: Az előre várható kihívások legfontosabbikát, a nehéz terepi körülményeket említeném én is elsődleges kihívásként, a terepi mérőhálózat gondozását, a sikeres adatgyűjtést. A több méteres hóhoz hozzá kell igazítani a mérőhálózatot, a téli félévben pedig a terület általános megközelítése is kihívást jelent. Nem elhanyagolható mértékű a motorosszán használatának szükségessége. A nagy magasság mellett télen az adatgyűjtést a hideg fogja nehezíteni, így a telepített szenzoroknak és az adatbegyűjtő infrastruktúrának is tökéletesen kell működnie. Összességében tehát élménydúsnak ígérkező, nehéz körülmények között fogunk terepmunkát végezni az adatgyűjtési periódusban, de meg vagyok győződve róla, hogy az amerikai kollégák fel vannak készülve ezekre a helyzetekre. Az adódó problémákat pedig meg kell oldani, mese nincs, de igyekezni fogok a kockázatokat minimálisra csökkenteni, mert főleg a téli időszakban minden beavatkozás komoly nehézségekbe ütközhet.
„Geográfus szerettem volna lenni és megismerni a világot”
minap.hu: Egy személyesebb kérdés: amikor évekkel ezelőtt elkezdte vizsgálni a Mohos-töbröt, gondolta volna, hogy egyszer ez a kutatás egészen az Egyesült Államokig vezet?
D. A.: Alapvetően igen. Sosem voltak mérsékeltek a kutatási területhez fűződő vágyaim, elképzeléseim, álmaim. Nem zártam be magam előtt idejekorán kapukat azzal, hogy a valóságot tévképzetekkel előre felülírjam. Mindezt természetesen el kellett hinni, és azt az utat választani, ahol ez megvalósítható, ez pedig rengeteg bizonytalansággal jár, nem kínál konvencionális életpályát.
Geográfus szerettem volna lenni és megismerni a világot, ehhez kellett igazítani az álmaimat, amiből most az egyik legnagyobb válik valóra az amerikai és korábban a szlovén kollégák jóvoltából.
minap.hu: Végül, ha egyetlen mondatban kellene megfogalmaznia, miért különleges a Mohos-töbör a világ mikroklímakutatásában, mit mondana?
D. A.: Kiemelhetném a mért értékeket európai szinten (pláne 1000 méter alatt), de azért nem teszem, mert a kutatás a legkevésbé sem szól a rekordok kergetéséről. Ennek ellenére valamilyen szinten sajnos szükséges rossz a mért értékek kontextusba helyezése, amit rekordokként is értelmezhetünk. A 2025 nyarán rögzített -10,1 Celsius-fokos Tmin azért emlékezetes marad. Ez egy rendkívül intenzív és összetett mikroklímaközeg, ahol a hatótényezők igen karakánul vannak jelen.
De ne feledjük, a Bükk-fennsík elsősorban előhely, és ez minden további minőségét felülírja.
