Ötödik évéhez érkezett a Miskolci Galéria egyik különleges kiállítássorozata, a Hangszín. A Nagy T. Katalin kurátor által megálmodott tárlat középpontjában ezúttal is a képzőművészet és a zene közötti kapcsolatok, átjárások és közös nyelv áll. A sorozat mottója – „Színekre hangolva, hangokra színezve” – jól érzékelteti azt a szemléletet, amelyben a kép nem csupán látható, a hang pedig nem pusztán hallható élmény.
A Hangszín az első két évben a miskolci Hangszínhely Fesztivál részeként mutatkozott be, azóta pedig önálló kiállítássorozattá vált. Az évek során a zenei témájú festmények, grafikák és szobrok mellett egyre nagyobb szerepet kaptak az interaktív és hanginstallációk, hangadó szerkezetek, ékszerek és videómunkák. Így a közönség nem csupán szemlélője, hanem sok esetben aktív résztvevője is lehet a műveknek.
Az idei tárlat különlegessége, hogy régebbi alkotások mellett olyan új művek is helyet kapnak, amelyeket kifejezetten a miskolci kiállításra készítettek. Lesznek munkák, amelyek játékra és interakcióra hívnak, másokat meg lehet szólaltatni vagy éppen meghallgatni. Egyes alkotások lírai hangulatot teremtenek, mások drámaibb kérdéseket vetnek fel – miközben mind ugyanazt az izgalmas kérdést járják körül: vajon hogyan tud a kép hanggá, a hang pedig képpé válni?
A tárlat október 31-ig látogatható.
