Rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte péntekre Miskolc polgármestere. Egyetlen előterjesztés került a grémium elé „Javaslat az MVK Zrt. működését érintő döntés meghozatalára” címmel.
Miután megállapította a közgyűlés határozatképességét, Tóth-Szántai József egy rövid polgármesteri expozéban foglalta össze, miért volt szükség rendkívüli ülés összehívására, és mi az álláspontja a városvezetésnek az MVK helyzetével, jövőjével kapcsolatban.
„Jobb rendszert akarunk”
A városvezető azzal kezdte, hogy leszögezte: a közösségi közlekedés működtetése évente „több milliárd forinttal többe kerül”, mint amit az MVK saját bevételeiből, valamint az önkormányzati támogatásból elő tud teremteni. A hiányzó összeg 2019-ben 3,8 milliárd forint volt, 2024-ben azonban már elérte a 10 milliárd forintot. A hiány – folytatta a polgármester – átkerült a Holding rendszerébe, és végső soron pedig a hitelekbe. Ezekből finanszírozták a működést, és sok ezer miskolci megélhetését.
Az egyre nehezebb helyzetből való kilábalást belső döntésekkel is igyekeztek segíteni az MVK-nál, ahol racionalizálták a működést, takarékoskodtak, munkafolyamatokat, szerződéseket néztek át, párhuzamosságokat szüntettek meg.
– Jobb rendszert akarunk, olyan közösségi közlekedést, ami akkor és oda viszi el az embereket, amikor és ahová menniük kell – hangoztatta a döntések kapcsán Tóth-Szántai József.
Ehhez azonban új állami szerepvállalás kell
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy 2020-ban szűnt meg a korábbi közvetlen állami működési hozzájárulás, ami mintegy fél milliárd forintot jelentett.
Azóta is vannak támogatások, tarifakompenzációk, járműbeszerzési programok és rendkívüli támogatások – sorolta a városvezető –, ugyanakkor jelenleg nincs olyan, több évre kiszámítható finanszírozási rendszer, amelyben az állam és a nagyvárosok előre tudják, ki milyen arányban finanszírozza egy regionális központ közösségi közlekedését. Mindeközben drágult az üzemanyag és az energia ára, nőttek a bérek.
Ez azonban nemcsak Miskolcra, hanem minden magyar nagyvárosra igaz, minden magyar nagyvárosi közösségi közlekedés problémája, legyen szó Debrecenről, Szegedről, vagy Pécsről – mutatott rá.
Önkormányzati kontroll
A megyei jogú városok nevében tárgyalást kezdeményeztek a kormánnyal, Miskolc pedig újragondolja, újraszervezi a közösségi közlekedést.
A polgármester bejelentette, hogy a Miskolc Holding Zrt. igazgatósága szerdán az MVK jogi és gazdasági felügyelet alá helyezéséről döntött. Ezt a munkát Takács Gyula polgármesteri biztosként segíti.
– Miskolc vállalja az MVK működésének átalakítását, az átlátható gazdálkodást, de várjuk a partnerséget, a működés több évre kiszámítható társfinanszírozását, a járműpark megújításának folytatását. És azt, hogy a helyi, elővárosi és országos közlekedés végre ne három különálló rendszerként működjön – fogalmazott a polgármester, aki leveleket írt ez ügyben az előző és a jelenlegi kormánynak, minisztereknek, országgyűlési képviselőknek.
Tóth-Szántai József végül hangsúlyozta:
végrehajtják a szükséges reformokat, a kormánytól pedig azt kérik, biztosítsa ehhez a kiszámítható állami partnerséget.
Szeptemberi változások
A napirendet Kiss Péter műszaki koordinációs ügyintéző ismertette. Hangsúlyozta, hogy szeptember 1-jétől változások lépnek életbe az MVK Zrt. menetrendjében, ami hatékonyabbá válik, és takarékosabb működést biztosít. Új viszonylatok, körjáratok és gyorsjáratok, korábban nem létező közvetlen kapcsolatok jönnek létre. A változásokról IDE kattintva tájékozódhat.
Nincs vita
Három frakcióvezető, három vezérszónok szólt hozzá az előterjesztéshez. Meglepően nagy egyetértés mutatkozott például az állami szerepvállalás visszaállításában, valamint abban, hogy a jelenlegi keretek között nem hozható vissza teljes egészében a sokat emlegetett 2019-es menetrend.
Simon Gábor (MSZP) frakcióvezető kapott először szót, aki szerint már az előző ciklusban sem aratott osztatlan sikert a most kinevezett polgármesteri biztos tevékenysége és tervei. Abban mindenesetre egyetértett a városvezetéssel, hogy még a leggazdagabb európai országokban sem tudják működtetni állami szerepvállalás nélkül a közösségi közlekedést.
Véleménye szerint a normális működéshez egyharmad-egyharmad arányban saját bevételekre, önkormányzati, valamint állami támogatásra van szükség.
Mokrai Mihály (DK-LMP-Nép Pártján) frakcióvezető szintén arra erősített rá, hogy meg kell keresni az állami szereplőket. Annak a véleményének adott hangot, hogy a központi támogatás megvonása egy „fideszes büntetés” a főváros ellen, ami aztán a megyei jogú városokat is nehéz helyzetbe hozta. Felidézte, hogy a jelenlegi közlekedési és fejlesztési miniszter, Vitézy Dávid néhány éve letett egy (meg nem valósult) átalakítási tervet az MVK asztalára, amiben szerepelt az állami szerepvállalás visszaállítása – ezt kell megvalósítani, ezt kell kilobbizni most nála, tette hozzá.
Végül a KDNP frakcióvezetője, Molnár Péter kapott szót. Úgy fogalmazott, „maximálisan egyetért” az előtte szólókkal.
– A mostani helyzet nem tegnap, hanem évekkel ezelőtt alakult ki, 2020 körül. Bízom abban, hogy most végre a megoldás irányába fogunk elmozdulni. A kormánynak támogatnia kell az önkormányzatot az MVK működésével kapcsolatban. Az országgyűlési képviselőknek el kell járniuk, a miskolciak érdekében. Lobbizniuk kell. Polgármester úr ezt már elkezdte, többször írt levelet, de még nagyobb súllyal kell megjelennünk. Úgy gondolom, hogy a közösségi közlekedést a mindenkori kormánynak támogatnia kell – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy a közlekedési társaságnál már történtek racionalizálások, de nem csökkent a futásteljesítmény, és bár 2024 óta sűrítették a járatokat, valóban nem sikerült elérni a 2019-es szintet.
Kiemelte, hogy a város újabb 900 millió forinttal támogatja a közösségi közlekedés finanszírozását, amivel biztosított a működés év végéig.
Nem specifikusan miskolci
Tóth-Szántai József polgármester a vitát lezárva hangsúlyozta: a kialakult helyzetért nem hibáztathatók az MVK dolgozói. Újra megerősítette, hogy állami szerepvállalásra van szükség, Vitézy Dávid anyagát „bátornak” nevezte, és hangsúlyozta: nem specifikusan miskolci problémáról van szó.
– Reméljük, hogy lesz olyan kormányzati szándék, ami segít a megyei jogú városok problémáján – zárta hozzászólását.
A 23 jelen lévő önkormányzati képviselőből Simon Gábor (MSZP), Fodor Zoltán (MSZP), valamint Szarka Dénes (független) tartózkodott, a többiek támogatták a határozati javaslatot.
