A séta során a miskolci zsinagógát, a „Kakas”-templomot és a Belvárosi evangélikus templomot is felkeresték, Reiman Zoltán amatőr helytörténész, a Szemelvények Miskolc város történetéből című blog szerzője, a miskolci önkormányzat civil referense vezetésével. A program célja ezúttal is az volt, hogy a miskolciak és a város története iránt érdeklődők olyan értékeket és történeteket ismerjenek meg, amelyek a mindennapokban sokszor észrevétlenül vesznek körül bennünket. Cserébe pedig zarándokútlevelet kaptak.
A program a MiMi applikációhoz kapcsolódó helyismereti sétaként szerveződött. Az alkalmazáson keresztül regisztráló résztvevők a programhoz kapcsolódó sorsoláson is részt vesznek.
Rengeteg érdekesség mellett, a jelenlévők azt is megtudták, hogy miért kapott különös aktualitást a szeptember 11-ei Templomos túra, mielőtt még bárki az amerikai terrortámadásra, a World Trade Center lerombolására gondolna. A séta első állomása a miskolci zsinagógában, a Kazinczy Ferenc utca 7. szám alatt volt.
Kereskedőként érkeztek
- A miskolci zsidóság 300 éves történetének a Kazinczy Ferenc utcai az egyetlen megmaradt zsinagógája. A levéltári dokumentumok alapján először 1726-ban érkezett Miskolcra három zsidó család. Az akkori városi vezetéstől írásban engedélyt kértek, hogy pálinka szeszfőzdét építsenek és vásárnapokon az ott előállított kóser szilvapálinkát árusíthassák. Az 1730-as évektől az akkori Cseh Királyságból, Galíciából, Morvaországból és a cári Oroszországból elkezdődött Miskolc felé egy betelepedési hullám – számolt be előadásában Markovics Zsolt, a Miskolci Zsidó Hitközség főrabbija.
Elmondta, a zsidó családok három dologgal kezdték a betelepedést: béreltek egy földterületet, hogy temetkezni tudjanak, iskolát alapítottak és még a hitközség megalakulása előtt létrehozták a „szent egyletet,” amelynek feladata volt a halál és a gyász körüli teendőkkel foglalkozni, valamint karitatív tevékenységet – például beteglátogatás, hajadonok kiházasítása – végezni.
Felépült a „Kis Dohány”
- A Miskolci Zsidó Hitközség fénykorában, az egykori Miskolci Autonóm Orthodox Anyahitközségben a szent egyletnek 3800 adófizető tagja volt és 52 környékbeli település tartozott hozzá. 1796-ban felépítették Miskolcon, az akkori Pece-patak partján az első faszerkezetes, kicsi zsinagógát, majd a város első fürdőjét, a „zsidó fürdőt”, amelyet rituális célokra is használtak, továbbá a mai Szent Ferenc Tagkórház helyén Miskolc első kórházát, a „zsidó kórházat”, ahol nemcsak zsidókat, hanem a város teljes lakosságát gyógyították – sorolta a főrabbi.
Kiemelte, a hitközség növekedésével lebontották a faszerkezetes zsinagógát a Pece-patak partján és 1860-ban letették a Kazinczy Ferenc utcai zsinagóga, a „Kis Dohány” alapkövét, amelyet saját forrásból, adományokból építettek fel 1863-ra. Ennek tervezője Ludwig Förster volt, aki Európa legnagyobb zsinagógáját, a Dohány utcait is tervezte.
Négy zsinagóga Miskolcon
- 1868-ban egy zsidó kongresszus keretében a magyarországi zsidóság két önálló felekezetre szakadt: neológ (60 százalék), ortodox (40 százalék). 1875-ben 27 zsidó hitközség létrehozott egy harmadik zsidó felekezetet, a status quot, ami az arany középutat szerette volna követni a kettő között. Emiatt 1901-ben egy status quo zsinagógát is építettek Miskolcon a Palóczy László utcán, de a miskolci hitközség nem vált ketté. Az Arany János utcán, a Szinva partján létezett egy 600 fős független zsidó közösség is, amelynek egy 300-400 fős befogadóképességű szobazsinagógája volt, ami egy szobából nyílt – idézte fel Markovics Zsolt, hangsúlyozva, hogy Miskolcot „a legzsidósabb városnak” nevezték akkoriban.
Hozzátette, a II. világháborút megelőzően Miskolc 15 ezer zsidó lakossal rendelkezett (80 százalékukat Auschwitzban ölték meg), de ma is a legnagyobb vidéki zsidó hitközség a miskolci, mintegy 300 fővel, gazdag kulturális élettel és heti négy imaalkalommal. A 20 százalék visszatérőből 12 százalék külföldre távozott. 1963-ban lerombolták a Palóczy László utcai zsinagógát, 1968-ban pedig a szobazsinagógát, egyedül a Kazinczy utcai maradt meg.
Beköszöntött az 5787. év
- A Kazinczy utcai zsinagóga bejáratánál látható egy barna könyv, amelyre az van ráírva, hogy zsidó újév. Szeptember 11-én este köszöntött be a következő zsinagógai esztendő, ami a világ teremtésétől számítva az 5787. Ez a zsidóság legnagyobb ünnepe, amely vasárnap estig tart. Ezt követően megkezdődik a „tíz félelmetes nap”, amikor a zsidók önvizsgálatot tartanak az előző év kapcsán és a következő időszakban igyekeznek kijavítani a hibáikat – hívta fel a figyelmet a Miskolci Zsidó Hitközség főrabbija.
Megosztotta, hogy a miskolci zsinagóga felújítása, mivel műemlék, 5 milliárd forintba kerülne, amire a Miskolci Zsidó Hitközségnek nincs kerete és támogatást sem kaptak rá. Azért nyithatták meg a 2017-ben bezárt romos állapotban lévő zsinagógát, mert állagmegóvási munkákra és a tető cseréjére tudtak állami támogatást szerezni 2018-ban. Jelenleg arra törekszenek, hogy a zsinagóga földszintjének helyreállítására szerezzenek pénzt, hogy istentiszteleteket és nagyobb kulturális rendezvényeket is tarthassanak ott, 350 fő befogadóképességgel.
A város református lett
A Templomos túra második állomásán Reiman Zoltán elmondta, a reformáció után Miskolc 95-98 százaléka tért át az új hitre. A maradék néhány katolikus család a mai Mindszent területén élt. 1544-ben egy török támadás alkalmával több római katolikus templom megsérült, illetve elpusztult és a reformátusok helyszűkében voltak. Azonban a diósgyőri zálog uradalmi birtokosok Balassa Zsigmond, majd Fánchy Borbála nem szerették volna, hogy a templomokat elfoglalják. Viszont, amikor Fánchy Borbála is elhunyt, akkor erre lehetőség nyílt. Például 1563-ban az avasi templomot református szertartásnak megfelelően újjáépítették.
Megtudtuk, az 1781-es türelmi rendelet tette lehetővé, hogy a reformátusok templomot építsenek maguknak, amit legalább 100 családnak kellett kérvényeznie, torony és harang nélkül kellett felépülniük és nem nyílhatott főutcára, vagy forgalmas utcára. Ebben az időben a 13 ezres miskolci összlakosságból körülbelül 8300 fő volt református felekezetű.
Miskolc legmagasabb templomtornya
- A Belvárosi református templom telkét a Kossuth Lajos után a Szathmáry-Király család ajándékozta templom építése céljából a református egyháznak. A Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség 1785-ben kapott engedélyt erre és egy évvel később elkezdődött az építkezés. Több mint húsz évig épült, mert a hívek adományaiból tudták csak finanszírozni, így 1809 novemberében avatták fel az 1200 férőhelyes Belvárosi református templomot. Volt olyan egyháztag, aki köveket adományozott a kőbányájából, de mások „csak” imádkozni tudtak. 1821-ben orgona is került a templomba. 1843-ban a nagy miskolci tűzvész alkalmával leégett az épület, de a felújítás után 1865-ben tornyot is kapott, nem is akármilyet. A 70 méter magas templomtorony jelenleg a legmagasabb Miskolcon – tudatta Reiman Zoltán.
Akiért a harang szól
Érdekességként említette, hogy a toronyban az Eszter-harang szól, Bató Eszter után. Édesapja Bató István (1812-1890) gazdag búzakereskedő és fontos ember volt a városban, rengeteget adományozott a református egyháznak. A leánya volt a szemefénye, de Eszter fiatalon elhunyt. Az ő tiszteletére szólal meg egy évben háromszor különleges alkalommal, a Bécsújhelyben öntött, 58 mázsás Eszter-harang, amit szintén adományban kapott az egyházközség Bató Istvántól. Egyszer Bató Eszter születésnapján (szeptember 11-én a séta napján), majd a halála napján (május 13-án) és névnapján (május 24-én) hallhatjuk.
Bató Eszter ládája és Bató István imakönyvtartója ma is látható a templomban és ezúttal feleségének végrendeletét is megnézhették a résztvevők.
A Luther-udvar érdekességei
- Luther Márton reformátor után Luther-udvarnak nevezték el, ahol a Belvárosi evangélikus templom áll. Itt látható a Tízparancsolat két kőtáblája is, amelyen a két jézusi nagyparancsolat is szerepel. A Luther-udvarról nyílik a belvárosi evangélikus parókia, valamint lelkészlakások és a Miskolci Evangélikus Könyvtár – ismertette Mekis Ádám nyugalmazott evangélikus esperes, a Miskolc-Belvárosi Evangélikus Egyházközség helyettes lelkipásztora a harmadik állomáson. – Korábban vattai egyházi birtokok bevételéből és Radvánszky Ferenc mecénás adományaiból tartották fenn az egyházközséget, illetve ő szorgalmazta a templom építését is. Feleségével együtt a templom falában található síremlékben nyugszik.
Értékek az evangélikus templomban
Elárulta, Miskolcon az evangélikusság mindig kisebbségben volt, a római katolikus, a református és a görögkatolikus felekezettel szemben, de erős közösségnek számított. 1783-ban alakult meg a Miskolc-Belvárosi Evangélikus Egyházközség és 1797-re elkészült a templomuk. Húsz évvel később villámcsapás következtében leégett a templom, amit a mostani formájában 1820-ban építettek újjá a hatalmas boltívekkel és ezer fős befogadóképességgel. A csaknem 50 méter magas torony negyven év múlva épült fel, három vesztfáliai vasharanggal, amelyeknek gyönyörű a hangja. A templom belső festése 1941-ben készült el.
A lelkész beszélt az evangélikus liturgia, és templomok sajátosságáról, amelyek jellemzője, hogy egy oltár van – szemben a római katolikussal, ahol több és a reformátussal, ahol nincs oltár, helyette Úr asztala – általában egy újszövetségi jelenetet ábrázoló képpel. A Belvárosi evangélikus templom oltárát Székely Bertalan, „Jézus a Gecsemáné-kertben” című híres festménye díszíti. Az evangélikus templomok tetején vagy kereszt, vagy csillag látható (ahogy a belvárosinál is), utóbbi a betlehemi csillagot jelképezi. Belül pedig szolid díszítés és Miskolcon egy keresztelőkút is található.
Programajánló a belvárosi evangélikus egyházközségben (Ars Sacra fesztivál):
- Szeptember 12-én, 18 órától a kárpátaljai Credo együttes egyedi hangzású imaénekekkel fűszerezett koncertjét hallhatja a közönség "Templom és iskola" címmel, a Concertino quartett közreműködésével, a Belvárosi evangélikus templomban.
- Szeptember 15-én, 14 órától Jézus 21. századi perújrafelvételéről szóló színművet adnak elő a Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium diákjai, a Miskolci Evangélikus Könyvtárban.
- Szeptember 18-án, 17 órától a Miskolci Evangélikus Könyvtár (Luther-udvar) kincseit, régi könyveit mutatják be, ahol Barabás Miklós néhány festménye is látható.
- Szeptember 18-án, 18 órától „Haza, hit, szeretet…” címmel adnak koncertet helyi zeneművészek a Belvárosi evangélikus templomban. Az est házigazdája: Regős Zsolt Reményi Ede-díjas karmester.
- Szeptember 19-én, 18 órától Kim André Arnesen norvég zeneszerző „Requiem for solace” című darabját mutatják be, a Belvárosi evangélikus templomban.
Programajánló a Miskolci Zsidó Hitközségben:
- Szeptember 14-én, 18 órától a Miskolci Color Klezmer Band ad koncertet a miskolci zsinagógában a IV. Miskolci Ars Sacra Fesztivál keretében.
- Szeptember 16-án, 11 órától A miskolci zsidóság története tekinthető meg a Miskolci Zsidó Múzeum és Látogatóközpontban, Markovics Zsolt főrabbi tárlatvezetésével, a IV. Miskolci Ars Sacra Fesztivál keretében.
- Október 25-én jótékonysági koncerten lép fel Janicsák Veca, Fellegi Ádám és a „zsidó Pavarotti” Nógrádi Gergely főkántor.
