A séta során a résztvevők a miskolci zsinagógát, a „Kakas”-templomot és a Belvárosi evangélikus templomot is felkeresték, Reiman Zoltán amatőr helytörténész, a Szemelvények Miskolc város történetéből című blog szerzője, a miskolci önkormányzat civil referense vezetésével. A program célja ezúttal is az volt, hogy a miskolciak és a város története iránt érdeklődők olyan értékeket és történeteket ismerjenek meg, amelyek a mindennapokban sokszor észrevétlenül vesznek körül bennünket. Cserébe pedig zarándokútlevelet kaptak.
A program a MiMi applikációhoz kapcsolódó helyismereti sétaként szerveződött. Az alkalmazáson keresztül regisztráló résztvevők a programhoz kapcsolódó sorsoláson is részt vesznek.
Rengeteg érdekesség mellett, a jelenlévők azt is megtudták, hogy miért kapott különös aktualitást a szeptember 11-ei Templomos túra, mielőtt még bárki az amerikai terrortámadásra, a World Trade Center lerombolására gondolna. A séta első állomása a miskolci zsinagógában, a Kazinczy Ferenc utca 7. szám alatt volt.
Kereskedőként érkeztek
- A miskolci zsidóság 300 éves történetének a Kazinczy Ferenc utcai az egyetlen megmaradt zsinagógája. A levéltári dokumentumok alapján először 1726-ban érkezett Miskolcra három zsidó család. Az akkori városi vezetéstől írásban engedélyt kértek, hogy pálinka szeszfőzdét építsenek és vásárnapokon az ott előállított kóser szilvapálinkát árusíthassák. Az 1730-as évektől az akkori Cseh Királyságból, Galíciából, Morvaországból és a cári Oroszországból elkezdődött Miskolc felé egy betelepedési hullám – számolt be előadásában Markovics Zsolt, a Miskolci Zsidó Hitközség főrabbija.
Elmondta, a zsidó családok három dologgal kezdték a betelepedést: béreltek egy földterületet, hogy temetkezni tudjanak, iskolát alapítottak és még a hitközség megalakulása előtt létrehozták a „szent egyletet,” amelynek feladata volt a halál és a gyász körüli teendőkkel foglalkozni, valamint karitatív tevékenységet – például beteglátogatás, hajadonok kiházasítása – végezni.
Felépült a „Kis Dohány”
- A Miskolci Zsidó Hitközség fénykorában, az egykori Miskolci Autonóm Orthodox Anyahitközségben a szent egyletnek 3800 adófizető tagja volt és 52 környékbeli település tartozott hozzá. 1796-ban felépítették Miskolcon, az akkori Pece-patak partján az első faszerkezetes, kicsi zsinagógát, majd a város első fürdőjét, a „zsidó fürdőt”, amelyet rituális célokra is használtak, továbbá a mai Szent Ferenc Tagkórház helyén Miskolc első kórházát, a „zsidó kórházat”, ahol nemcsak zsidókat, hanem a város teljes lakosságát gyógyították – sorolta a főrabbi.
Kiemelte, a hitközség növekedésével lebontották a faszerkezetes zsinagógát a Pece-patak partján és 1860-ban letették a Kazinczy Ferenc utcai zsinagóga, a „Kis Dohány” alapkövét, amelyet saját forrásból, adományokból építettek fel 1863-ra. Ennek tervezője Ludwig Förster volt, aki Európa legnagyobb zsinagógáját, a Dohány utcait is tervezte.
Négy zsinagóga a városban
- 1868-ban egy zsidó kongresszus keretében a magyarországi zsidóság két önálló felekezetre szakadt: neológ (60 százalék), ortodox (40 százalék). 1875-ben 27 zsidó hitközség létrehozott egy harmadik zsidó felekezetet, a status quot, ami az arany középutat szerette volna követni a kettő között. Emiatt 1901-ben egy status quo zsinagógát is építettek Miskolcon a Palóczy László utcán, de a miskolci hitközség nem vált ketté. Az Arany János utcán, a Szinva partján létezett egy 600 fős független zsidó közösség is, amelynek egy 300-400 fős befogadóképességű szobazsinagógája volt, ami egy szobából nyílt – idézte fel Markovics Zsolt, hangsúlyozva, hogy Miskolcot „a legzsidósabb városnak” nevezték akkoriban.
Hozzátette, a II. világháborút megelőzően Miskolc 15 ezer zsidó lakossal rendelkezett (80 százalékukat Auschwitzban ölték meg), de ma is a legnagyobb vidéki zsidó hitközség a miskolci, mintegy 300 fővel, gazdag kulturális élettel és heti négy imaalkalommal. A 20 százalék visszatérőből 12 százalék külföldre távozott. 1963-ban lerombolták a Palóczy László utcai zsinagógát, 1968-ban pedig a szobazsinagógát, egyedül a Kazinczy utcai maradt meg.
Beköszöntött az 5787. év
- A Kazinczy utcai zsinagóga bejáratánál látható egy barna könyv, amelyre az van ráírva, hogy zsidó újév. Szeptember 11-én este köszöntött be a következő zsinagógai esztendő, ami a világ teremtésétől számítva az 5787. Ez a zsidóság legnagyobb ünnepe, amely vasárnap estig tart. Ezt követően megkezdődik a „tíz félelmetes nap”, amikor a zsidók önvizsgálatot tartanak az előző év kapcsán és a következő időszakban igyekeznek kijavítani a hibáikat – hívta fel a figyelmet a Miskolci Zsidó Hitközség főrabbija.
Megosztotta, hogy a miskolci zsinagóga felújítása, mivel műemlék, 5 milliárd forintba kerülne, amire a Miskolci Zsidó Hitközségnek nincs kerete és támogatást sem kaptak rá. Azért nyithatták meg a 2017-ben bezárt romos állapotban lévő zsinagógát, mert állagmegóvási munkákra és a tető cseréjére tudtak állami támogatást szerezni 2018-ban. Jelenleg arra törekszenek, hogy a zsinagóga földszintjének helyreállítására szerezzenek pénzt, hogy istentiszteleteket és nagyobb kulturális rendezvényeket is tarthassanak ott, 350 fő befogadóképességgel.
Templomfoglalás történt
A Templomos túra második állomásán Reiman Zoltán elmondta, a Belvárosi református templom elődje egy római katolikus templom volt. A reformáció után Miskolc 80 százaléka tért át az új hitre. A maradék néhány katolikus család a mai Mindszent területén élt. 1544-ben egy török támadás alkalmával több akkor még római katolikus templom megsérült és a reformátusok, 8300 fővel helyszűkében voltak. Azonban a diósgyőri zálog uradalmi birtokosok Balassa Zsigmond, majd Fánchy Borbála nem szerették volna, hogy a templomokat elfoglalják. Amikor Fánchy Borbála is elhunyt, 1563-ban református szertartásnak megfelelően újjáépítették a Belvárosi református templomot.
Megtudtuk, az 1781-es türelmi rendelet tette lehetővé, hogy a reformátusok templomot építsenek, amit legalább 100 családnak kellett kérvényeznie, torony és harang nélkül kellett felépülniük és nem nyílhatott főutcára, vagy forgalmas utcára. Innentől kezdve már nem volt szükség templomfoglalásokra.
Miskolc legmagasabb templomtornya
- A Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség 1785-ben kapott rá engedélyt, hogy templomot építsen a mai Kossuth Lajos utcán és egy évvel később elkezdődött az építkezés. Több mint húsz évig épült, mert a hívek adományaiból tudták csak finanszírozni, így 1809 novemberében avatták fel az 1200 férőhelyes Belvárosi református templomot. Volt olyan egyháztag, aki köveket adományozott a kőbányájából, de mások „csak” imádkozni tudtak. 1821-ben orgona is került a templomba. 1843-ban a nagy miskolci tűzvész alkalmával leégett az épület, de a felújítás után 1865-ben tornyot is kapott, nem is akármilyet. A 70 méter magas templomtorony jelenleg a legmagasabb Miskolcon – tudatta Reiman Zoltán.
Akiért a harang szól
Érdekességként említette, hogy a toronyban az Eszter-harang szól, Bató Eszter után. Édesapja Bató István (1812-1890) gazdag búzakereskedő és fontos ember volt a városban, rengeteget adományozott a református egyháznak. A leánya volt a szemefénye, de Eszter fiatalon elhunyt. Az ő tiszteletére szólal meg egy évben háromszor különleges alkalommal, a Bécsújhelyben öntött, 58 mázsás Eszter-harang, amit szintén adományban kapott az egyházközség Bató Istvántól. Egyszer Bató Eszter születésnapján (szeptember 11-én a séta napján), majd a halála napján (május 13-án) és névnapján (május 24-én) hallhatjuk.
Bató Eszter ládája és Bató István imakönyvtartója ma is látható a templomban és ezúttal feleségének végrendeletét is megnézhették a résztvevők.
A Luther-udvar érdekességei
- Luther Márton reformátor után Luther-udvarnak nevezték el, ahol a Belvárosi evangélikus templom áll. Itt látható a Tízparancsolat két kőtáblája is, amelyen a két jézusi nagyparancsolat is szerepel. A Luther-udvarról nyílik a belvárosi evangélikus parókia, valamint lelkészlakások és a Miskolci Evangélikus Könyvtár – ismertette Mekis Ádám nyugalmazott evangélikus lelkipásztor, a Miskolc-Belvárosi Evangélikus Egyházközség helyettes lelkipásztora a harmadik állomáson. – Korábban vattai egyházi birtokok bevételéből és Radvánszky Ferenc mecénás adományaiból tartották fenn az egyházközséget, illetve ő szorgalmazta a templom építését is. Feleségével együtt a templom falában található síremlékben nyugszik.
Értékek az evangélikus templomban
Elárulta, Miskolcon az evangélikusság mindig kisebbségben volt, a római katolikus, a református és a görögkatolikus felekezettel szemben, de erős közösségnek számított. 1783-ban alakult meg a Miskolc-Belvárosi Evangélikus Egyházközség és 1797-re elkészült a templomuk. Húsz évvel később villámcsapás következtében leégett a templom, amit a mostani formájában 1820-ban építettek újjá a hatalmas boltívekkel és ezer fős befogadóképességgel. A csaknem 50 méter magas torony negyven év múlva épült fel, három vesztfáliai vasharanggal, amelyeknek gyönyörű a hangja. A templom belső festése 1941-ben készült el.
A lelkész beszélt az evangélikus liturgia, és templomok sajátosságáról, amelyek jellemzője, hogy egy oltár van – szemben a római katolikussal, ahol több és a reformátussal, ahol nincs oltár, helyette Úr asztala – általában egy újszövetségi jelenetet ábrázoló képpel. A Belvárosi evangélikus templom oltárát Székely Bertalan, „Jézus a Gecsemáné-kertben” című híres festménye díszíti. Az evangélikus templomok tetején vagy kereszt, vagy csillag látható (ahogy a belvárosinál is), utóbbi a betlehemi csillagot jelképezi. Belül pedig szolid díszítés és Miskolcon egy keresztelőkút is található.
Programajánló a belvárosi evangélikus egyházközségben (Ars Sacra fesztivál):
- Szeptember 12-én, 18 órától a kárpátaljai Credo együttes egyedi hangzású imaénekekkel fűszerezett koncertjét hallhatja a közönség, a Concertino quartett közreműködésével, a Belvárosi evangélikus templomban.
- Szeptember 15-én, 14 órától Jézus 21. századi perújrafelvétele színmű, a Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium diákjaival a Miskolci Evangélikus Könyvtárban.
- Szeptember 18-án, 17 órától a Miskolci Evangélikus Könyvtár (Luther-udvar) kincseit, régi könyveit mutatják be, ahol Barabás Miklós néhány festménye is látható.
- Szeptember 18-án, 18 órától „Haza, hit, szeretet…” címmel adnak koncertet helyi zeneművészek a Belvárosi evangélikus templomban. Az est házigazdája: Regős Zsolt Reményi Ede-díjas karmester.
- Szeptember 19-én, 18 órától Kim André Andersen norvég zeneszerző „Requiem for solace” című darabját mutatják be, a Belvárosi evangélikus templomban.
Programajánló a Miskolci Zsidó Hitközségben:
- Szeptember 14-én, 18 órától a Miskolci Color Klezmer Band ad koncertet a miskolci zsinagógában a IV. Miskolci Ars Sacra Fesztivál keretében.
- Szeptember 16-án, 11 órától A miskolci zsidóság története tekinthető meg a Miskolci Zsidó Múzeum és Látogatóközpontban, Markovics Zsolt főrabbi tárlatvezetésével, a IV. Miskolci Ars Sacra Fesztivál keretében.
- Október 25-én érkezik Janicsák Veca, Fellegi Ádám és a „zsidó Pavarotti” Nógrádi Gergely főkántor jótékonysági koncertje.
