A magára deklaráltan a régió meghatározó szellemi műhelyeként tekintő Miskolci Egyetemre – mint hazánk további hatvanhárom felsőoktatási intézményére – február 15-éig jelentkezhettek a középiskolai tanulmányaikat éppen elvégző, vagy már korábban érettségizett (egykori) diákok.
– Az eddigi esztendők gyakorlata szerint jelentős számban lesznek olyanok, akik a sikeres felvételit követően a legkülönfélébb élethelyzetükből adódóan mégsem kezdenek bele azonnal felsőoktatási tanulmányaikba – mutatott rá Horváth Zita. Éppen ezért – a nyár közepi felvételi eljárás után – a Miskolci Egyetem a beiratkozás körülményeiről, a kollégiumi helyekről és az ösztöndíjak lehetőségeiről azon nyomban tájékoztatja leendő hallgatóit. Nincs ez másképp azokkal sem, akik halasztanak, s végül nem az érintett (fél)évben vágnak bele itteni tanulmányaikba.
– Nagyon sokan vannak, akik különböző külső befolyásra döntenek, amikor továbbtanulásuk helyszíne felől határoznak – húzta alá a rektor, akinek mondandójából az is kiderült: a leendő hallgatók magán a megcélzott intézményen túl mérlegelik még, hogy például mennyibe kerül a kollégium az adott városban. A vonatkozó egyéb költségekre, a hallgatóbarát árszínvonalra és a rendelkezésre álló kapacitásokra nézvést a miskolci campus ebből a szempontból abszolút versenyképes pozícióban helyezkedik el idehaza Horváth Zita meglátása szerint.
Azzal, hogy a felvételi követelmények közé nemrégiben bekerült az emelt szintű érettségi teljesítése, volt némi visszaesés 2020-ban. Az egyetemre bekerülők száma mindezzel együtt az elmúlt években beállt egy olyan szintre, melyet a demográfiai folyamatok indokolnak – derült ki az intézmény vezetőjének olvasatából. Így tehát a születések és a majdani érettségizők számát figyelembe véve markáns változás nem várható a jövőben ezen a téren.
Az újságírók társaságában tartott disputa során szó esett arról is, hogy változó, éppen mit kapnak fel a fiatalok: pusztán kari létszámát tekintve jelenleg a Gépészmérnöki és Informatikai Kar nevezhető annak.
– Valamennyi karon vannak slágerszakok. A gyógypedagógia és a szociális munka egyértelműen keresett a bölcsészkaron belül. A jogászképzés országosan is a népszerűbbek közé tartozik, de a Gazdaságtudományi Karon is folyamatosan nő a hallgatói létszám, ahol idén is a gazdálkodás és menedzsmentre jelentkeztek a legtöbben – ismertette a vonatkozó statisztikát az egyetem első embere.
Az érdeklődési csapásirányok sokfelé mutatnak: a Bölcsészettudományi Karon tanulók több mint felét a tanári szakok hallgatói teszik ki. Mindeközben a Műszaki Anyagtudományi Karon három éve kezdték el a vegyészmérnöki alapszakot – idén keresztfélévben elindították annak mesterszakát, ami ugyancsak közkedveltnek bizonyul.
Az Egészségügyi Karra első helyen jelentkezők száma idén harminc százalékkal ugrott meg az előző esztendőhöz képest, ami vitán felül szignifikáns növekedés az egyetem vezetői szerint. Ami azért is nagy szó – tették hozzá –, mert mindezt orvosképzés nélkül tudja felmutatni a miskolci felsőoktatási intézmény.
M. Szűcs Péter kommunikációs és beiskolázási igazgató emlékeztetett: a jelentkezési sorrend július 7-éig módosítható – ezzel a hallgatók nagyjából egytizede általában élni is szokott. A ponthatárok pedig hagyományosan idén is július második felében dőlnek majd el.
