Még tavaly ősszel röppent fel a médiában, hogy a kormány eltörölné a pedagógusok közalkalmazotti státuszát. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter akkor még cáfolta az értesüléseket. A téma azonban nem pukkadt ki, a Belügyminisztérium azóta már társadalmi vitára bocsátotta egy tervezetet, amit a szakszervezetek képviselői élesen bíráltak. Ennek kapcsán újra és újra felmerült: mi lesz a pedagógusok státuszával?
Pintér Sándor nevében Rétvári Bence államtitkár adott választ erre hétfőn, melynek az volt a lényege, „hogy az ágazat sajátosságaihoz igazított saját törvény vonatkozik majd a pedagógusok foglalkoztatására”. Ezzel először ismerte el hivatalosan a kormányzati kommunikáció, hogy eltörlik a tanárok közalkalmazotti státuszát.
A státusztörvényként elhíresült tervezet ellen aláírásgyűjtés indult, ehhez már 3000-nél is több pedagógus csatlakozott. A szignójukkal azt vetítik előre, hogy a közalkalmazotti viszonyuk megszüntetése esetén elhagynák a pályát.
Kevesebb jog
Arról, hogy mi változhat a státusztörvény bevezetésével, rengeteg portál írt már, helyhiány miatt jelen cikkben nem kíséreljük meg ennek átfogó ismertetését. A legfontosabb pontokat Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja, a Földes Ferenc Gimnázium tanára emelte ki lapunknak.
- A rendszerváltás után a nevelőtestületeknek számos joga lett, megvétózhatták például az igazgató kinevezését is. Ettől már nagyon távol vagyunk, a jogkörök pedig folyamatosan szűkültek. Ennek ellenére a nevelőtestület még mindig a legfontosabb döntéshozó szervnek számított az adott intézményen belül: ők fogadták el többek közt az iskola szakmai programját és a szervezeti és működési szabályzatot. Ezeket most elvonják. A tizenkét eddigi jogkörből három marad meg a testület kezében – vezette fel a témát Szűcs Tamás, aki szerint a pedagógusok kiszolgáltatottsága példa nélküli mértékben nő a státusztörvény által. A szakszervezet úgy véli, az igazgatókat megtévesztő lesz intézményvezetőnek hívni, hiszen csupán meghosszabbított kezei lesznek a központi döntéshozatalnak.
A tervezett törvényt munkajogilag is aggályosnak találják.
- A versenyszférában azonos végzettséggel mindig jobba voltak a kereseti lehetőségek, mint a közszférában. Az állam ezért igyekezett úgy megbecsülni a munkavállalóit, hogy kedvezőbb jogi feltételeket teremtett a számukra. Most olyan jogelvonásokat helyezett kilátásba a kormány, amelyek miatt a munka törvénykönyvében foglaltaknál rosszabb helyzetbe kényszerül egy ágazat. Ilyen például a felmentési idő eltörlése, redukálása, mostani formájában megszűnik a végkielégítés is.
A munkaidő is megváltozik.
- Bevezetik a féléves munkaidőkeretet: az eddigi negyvenkét óra helyett már negyvennyolc órára is be lehet fogni majd egy tanárt egy héten. Ezzel tulajdonképp központilag kérdőjelezik meg azt a vitathatatlan tényt, hogy egy tanár munkája nem csak abból áll, hogy a tanórákon leadja az anyagot, hanem felkészül, dolgozatokat javít, műsorokat szervez, tanulmányi kirándulásokat felügyel, csak hogy néhányat említsek. Az új törvénnyel egy tanár akár egy nap tizenkét tanórára is beosztható lesz. Ez példátlan, ilyet nem lehetett megtenni az eddigi jogszabályok alapján – vázolja a helyzetet Szűcs Tamás, aki nem találkozott még olyan kollégájával, aki a mostani formájában dicsérte volna a tervezetet, amit elmondása szerint a tanárikban csak "bosszútörvényként" emlegetnek, amivel a pedagógusok tüntetési kedvét akarják leverni.
- Jelenleg három komolyabb jogszabály és számos rendelet határozza meg a közalkalmazottak működését. Az állami szférában a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény – ezt a szakképzésből már kiemelték –, a munka törvénykönyve, és a köznevelési törvény: ebből a háromból gyúrnak össze egyet, hogy a szakmának legyen egy speciális jogszabályi kerete, ami egyaránt érvényes az egyházi, állami és alapítványi fenntartású intézményekre, és előnye lenne, hogy nem kell három vaskos törvénykönyvet lapozgatni egy-egy a jogállás megállapításához. Én úgy gondolom, ennek az elképzelésnek lenne helye, az elv megfontolandó. Azonban azt érezzük, ez csak álca, nem a státusztörvény mögött bújó valódi indok. Ezt arra alapozva gondolja a szakszervezet, hogy azokat a célkitűzéseket, amelyek az oktatás javítását célozzák kormányzati részről, a mostani jogszabályi keretek között is könnyen meg lehetne valósítani - fogalmazott Szűcs Tamás.
