A Népszavának adott interjút Maruzsa Zoltán. Az arra vonatkozó kérdésre, hogy hiányzik-e vagy sem 16 ezer tanár a közoktatásból, az államtitkár azt mondta, hogy 2010 óta a pedagóguslétszám a szakképzésben és a köznevelésben együttesen 165 ezer és 170 ezer között mozog, ezért véleménye szerint azt mondani, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna, megalapozatlan állítás. Az államtitkár hozzátette, 2010-hez képest 200 ezer tanulóval van most kevesebb a köznevelésben és a szakképzésben összesen, vagyis a tanulólétszám csökkenése sokkal jelentősebb volt.
A lap azt is tudni szerette volna, hogy a költségvetésben van-e fedezet nagyobb, 10 százaléknál magasabb emelésre. Az államtitkár szerint van. Mint nyilatkozta a kormányzat évek óta egy kalapba teszi ennek fedezetét, a 2024-es költségvetés most is tartalmaz egy a kormányzati bérintézkedéseket fedező alapot. A Belügyminisztérium felé jelenleg az az ígéret, hogy a jövő évben a legalább 10 százalék biztosítva lesz. Az idei évre is ennyi volt az ígéret, azt az őszi bérintézkedésekkel egyébként meg is haladjuk – fűzte hozzá.
A Népszava arra is rákérdezett, hogy miért kell még mindig az Európai Unióra várni a nagyobb arányú pedagógusbér-emeléshez, miközben a béremelés nagyobb részét saját forrásból kell megvalósítani. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a kormány a maga részét 2022 január óta fizeti, a tavalyi és az idei 10-10 százalékos emelés is a nemzeti költségvetésből valósult meg, ahogy most júliustól a plusz 20 százalékos esélyteremtési illetményrész bevezetése is azoknak, akik felzárkózó vagy kedvezményezett települések iskoláiban dolgoznak. Mint mondta, felemeljük a garantált bérét azoknak is, akiknek a fizetése nem éri el a törvényben meghatározott bérsávok alsó határát, vagyis nem igaz, hogy a kormány ne nyúlna a zsebébe.
Maruzsa Zoltán úgy gondolja, hogy a nagyobb arányú béremelés össze van kötve az uniós forrásokkal, pénzügyi stabilitási kérdés. Hozzátette, ha legalább azokon a területeken, ahol nincs vita az Európai Bizottsággal, megkezdődne a támogatások beáramlása, bátrabban és nagyobb ütemben lehetne folytatni a béremelést. Mint fogalmazott, ha a kormány ezt felelőtlenül teszi, a tervezett uniós források pedig nem érkeznek meg, túlzott deficiteljárásba kerülhetünk, és akkor az lenne probléma.
A teljes cikk itt olvasható.
