2023 márciusában derült fény arra, hogy a kormány egy új jogviszonyt vezetne be a köznevelésben, a korábbi közalkalmazotti jogviszonyt köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra cserélné le. Az Országgyűlés július 4-én el is fogadta a közbeszédben csak státusztörvényként emlegetett, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt, mely két nappal később, július 6-án a Magyar Közlönyben is megjelent - írja az index.hu.
Az új szabályok azonban csak január 1-től, tehát mától érvényesek. De mit jelent ez a gyakorlatban azoknak, akik a jogviszonyváltást nem utasították vissza? Az új szabályozás szinte mindenkire vonatkozik, de van néhány kivétel. Lényegében minden, nevelő-oktató munkát végző a törvény hatálya alá esik, legyen szó óvodákról, iskolákról, szakszolgálatokról vagy kollégiumokról. Kivételt csak az alábbi csoportok jelentenek:
- az egyházi szolgálati jogviszonyban állók,
- egyes, nevelést és oktatást közvetlenül segítő (noks-) dolgozók,
- óraadók, akik egyedi megbízási szerződéssel tanítanak.
Változnak a bérek, de hogyan?
Orbán Viktor 2023 utolsó Kormányinfóján az Index kérdésére arról beszélt: elindítanak egy hároméves bérfejlesztési programot, melynek keretében első lépésben 2024. január elsejével 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógus-átlagbér. Később a Belügyminisztérium a részletekről azt közölte: a pályakezdő gyakornokok fizetése a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített 400 000 forintos illetményhez képest 528 800 forintra emelkedik, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek.
A kormány határozatban rendelkezik arról, hogy az emelt bérek februári kifizetéséhez szükséges források biztosítása a központi költségvetés terhére az állami, egyházi és magánintézmények fenntartói részére is megtörténjen - fogalmaztak.
Az új bérsávok szerint januártól a havi illetmény nem lehet kevesebb
Pedagógus I. besorolás esetén 538 000 forintnál
Pedagógus II. kategóriában 555 000 forintnál
Mesterpedagógusnál 630 000 forintnál
Kutatótanár esetében pedig 750 000 forintnál
Az illetmény pontos összegét több szempont alapján határozzák meg, ilyen a szakmai gyakorlati idő, az iskolai végzettség, a szakképzettség, az idegen nyelv ismerete, a többletfeladatok mértéke, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte, a munkáltató rendelkezésére bocsátott forrás összege, a pedagógus által oktatott tárgyak száma, valamint az is, hogy mennyire van hiány egy adott területen.
A cikk folytatódik az index.hu oldalon! Kattints!
