Az ünnepi eseményen elhangzott, a Gépészmérnöki és Informatikai Karon a 2023/2024-es tanév második félévében abszolutóriumot szerzett 222 fő, ebből oklevelet szerzett 212 fő, közülük csütörtökön 141-en vették át a végzettséget igazoló papírt. A Bartók Béla Zeneművészeti Karon összesen ötven fő tett sikeres záróvizsgát, alapszakon hét, osztatlan tanárképzésben húsz, mesterszakon pedig huszonhat hallgató. A friss diplomás mérnökök, a selmeci hagyományok szerint, fogadalmat is tettek, mielőtt kézbe vehették okleveleiket.
Szűcs Péter a Miskolci Egyetem rektorhelyettese ünnepi beszédében úgy fogalmazott, az egész éves kemény munka után a betakarítás biztosította a kenyeret, a megélhetést és a reményt a következő esztendőre is a földműves embernek. Hasonlóan éreznek a Miskolci Egyetem professzorai és oktatói is, amikor útjára bocsátják az egyetem „termését”, a végzős hallgatókat, a több éves együtt töltött idő és munka után, hogy jól megérdemelt diplomájukkal tovább léphessenek az Alma mater falain kívüli nagybetűs életbe.
- Megismertük és megszerettük Önöket, így nekünk is nehéz az elválás. De már készülünk a következő szeptemberre is, hogy egy újabb generációt vihessünk megint végig a felsőoktatás kihívásokkal teli és felemelő állomásain. Tesszük ezt közel háromszáz éve, legjobb szándékunk és tudásunk szerint, az adott kor elvárásaihoz igazodva – mondta a rektorhelyettes.
Rámutatott, az egyetemnek mindig reflektálnia kell a korra, amelyben működik és a lehető legfrissebb tudást kell átadnia, hogy az itt végzett hallgatók a világ bármely táján megállják a helyüket a kapott tudással, értékrenddel és elismert diplomájukkal. A szeretet, a kitartás, az értelmes munka és a család reményei szerint a végzettek életének is alapkövei lesznek.
Szűcs Péter hangsúlyozta, bár a Miskolci Egyetem a legkorszerűbb ismereteket adta át, a tanulás sosem érhet véget egy ilyen gyorsan változó világban. „Nélkülözhetetlenné csak a korszerű tudás hatalma teheti Önöket” – közölte.
Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt emelte ki, hogy bár még mindig sokan elhagyják a vármegyét a tanulmányaik végeztével, de ma már érdemes a szükséges tapasztalatszerzés, továbbtanulás után visszatérni ide, mert a vármegye behozta, illetve sok területen jelentősen csökkentette korábbi lemaradását az ország más területeivel összevetve. Többféle rangsor van, amelyekben látszik a fejlődés, az, hogy a vármegye nem a sereghajtók között, hanem a középmezőnyben van már, sőt, a NAV kimutatása szerint, itt szedik be a legtöbb adót a vállalkozásoktól.
Az elnök szerint ez is igazolja, hogy a vármegye a sok nehézséggel együtt is él és gazdaságilag egyre jelentősebb részt képvisel az országban. Érdemes tehát itt maradni, ide visszatérni és itt felépíteni egy egzisztenciát. Ebben a kamara is segíteni tud a friss diplomásoknak, hiszen óriási hálózata, jelentős partneri kapcsolatrendszere van, a vármegyében mintegy 45 ezer céget képviselnek.
- Szükség van arra a tudásra, arra az erőre, amit a ti színrelépésetek jelent majd a gazdaságban. Kijelenthetem, hogy mi és a vállalatok is nagy várakozással tekintünk a belépésetekre a munkaerőpiacra. Rendkívüli kihívásokkal nézünk szembe, a világ már sosem lesz olyan, mint volt. Már mindenki használja a mesterséges intelligenciát például, amely egészen átformálja az életünket, elképesztő, hogy mit fog ez a technológia okozni még az elkövetkezendő években – ismertette Bihall Tamás, aki végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy az ésszerűen élő embernek alkalmazkodnia kell a változó világhoz.
A szenátusi ülésen átadták a habilitációs és a Ph.D doktori okleveleket is, majd különböző kitüntetések találtak gazdára, mint a Gépészmérnöki és Informatikai Kar kitüntetése, a Miskolci Egyetem Nemzetközi Hallgatói Nagykövete elismerés, avagy a Bosch-díj, valamint a Gábor Dénes Diplomamunka Pályázat oklevelei és az egyetem Hallgatói Önkormányzatának kitüntetései.
