A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Oktatási Hivatal szerdán a Teleki Tehetséggondozó Kollégiumban szervezte meg a vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat tanévnyitó konferenciáját, amely más pedagógusok számára is nyitott volt. Szép számmal regisztráltak is a szakmai napra a vármegye számos oktatási intézményéből. Kerekes Barbara, a B.-A.-Z. Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója nyitotta meg a tájékoztatók sorát, és adott egy átfogó ismertetést a szakszolgálat előző évi munkájáról és általános helyzetéről.
Elmondta, pozitív tendenciát lát, a vármegyei szakszolgálat 2013-as indulása óta jelentősen nőtt mind a munkatársak, mind az ellátottak száma. Míg kezdetben 182 fő pedagógus dolgozott a Pedagógiai Szakszolgálat kötelékében, addig ma már több mint háromszázan vannak. A létszám nem fix, mivel náluk is van fluktuáció, de az engedélyezett keret 315 fő, akiknek főállású státuszt is tudnak adni, ennek a közelében alakul a létszám. Hangsúlyozta, hogy ennél is sokkal több munkatársra lenne igény, hiszen munka van bőven a vármegyénkben, de a növekedési tendencia mindenképpen jó. Az optimális minimum létszám, a törvényi előírások szerint is, 492 lenne. Van tehát még hová felfejlődni.
- A tendencia jó, de nyilván nem egyszerű olyan szakembereket találni és felvenni, akik ezen a területen szereztek képesítést és itt is akarnak dolgozni. A képzési helyzet sokat javult, a környező egyetemeken egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyógypedagógus képzés. Például a Miskolci Egyetemen, a Tokaj-Hegyalja Egyetemen vagy akár Egerben, Hajdúböszörményben. Korábban szinte csak Budapesten volt ilyen képzés. Örvendetes, hogy most már ebben a térségben is beindult. Ennek lesz érezhető hatása – mutatott rá a főigazgató.
Kiemelte, természetesen a szakszolgálatnak nem csak gyógypedagógusokra van szüksége, hanem számos más szakterület művelőire is, mint a pszichológusok, gyógytestnevelők és mások. Beszédes adatnak tartja, hogy a jelenleg meglévő mintegy háromszáz munkatársuk több mint 54 ezer gyereknek segített a tavalyi tanévben. Ahogy növekszik a pedagógusok létszáma, úgy tudnak egyre több gyermeket ellátni. A számokból látható, hogy mennyiségében is mekkora munka az, amit évente elvégeznek. Megjegyezte, nem mindig optimális körülmények között dolgoznak, néha vannak beilleszkedési nehézségek az egyes tantestületekben, amihez a szakmai és lelki támogatást egymásnak adják meg, és olyan is előfordul, hogy a pedagógusaiknak jócskán bele kell tenniük saját erőforrásaikat is, a plusz idejüket, nem ritkán a saját gépjárművük használatát. Ez utóbbiról adatot is közölt, átlagosan akár az évi ötezer kilométert is meghaladhatja az az utazás, amit saját autóval tesznek meg a vármegyében a munkatársaik.
- Leterheltek a pedagógusaink, az országban átlagosan egy logopédiai foglalkozáson csak 2-3 gyerek van, nálunk gyakran 5-6 is. Nagy az igény és kevesen vagyunk, és muszáj, hogy minél több gyereknek adjunk esélyt. Segít a szülőknek adott tanácsadás is, mert megtanulhatják, hogyan tudnak otthon segíteni a gyermeküknek – ismertette Kerekes Barbara.
A konferenciáról szólva elmondta, minden évben vannak tanévkezdő szakmai napok, most egy egész délelőttöt kaptak arra, hogy a szakszolgálatban dolgozó, illetve külső szakértőként részt vevő előadókat hallgassanak meg különböző témákban. Ez a nap nem csak statisztikák ismertetéséről szól, hanem egyfajta továbbképzés is a hallgatóság számára, akiknek csaknem a fele valamely másik oktatási intézmény pedagógusa. A náluk összegyűlt szakmai tudást így másokhoz is becsatornázhatják, akár ilyen előadásokkal vagy meghívott előadóként is más intézményekben, ahová meghívják őket.
Erdei Róbert kutatótanár, pszichológus, a B.-A.-Z. Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Encsi Tagintézményének vezetője a ’Reziliencia a pedagógiában’ címmel tartott előadást a népes hallgatóságnak. Rámutatott, az a képesség, hogy egy szervezet vagy akár egy ember rugalmasan tudjon ellenállni vagy alkalmazkodni az új hatásokhoz, változásokhoz, és sikeresen adaptálódjon, a pedagógusok számára is nagyon fontos.
- Ez egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy a rossz körülmények ellenére is mindig vannak olyan személyek – és itt most kifejezetten a személyekre koncentrálunk -, akik ezen negatív feltételek mellett sem fognak rossz kimeneteket mutatni, nem mennek tönkre, tehát meghaladják a várható esélyeket az életben. Azt járjuk körül, hogy miért van ez. Nehéz megmondani, hogy milyen esélyeket haladhatnak meg, ez mindig személyre szabott, egyedi – ismertette a kutatótanár.
- A lényege az, hogy mindenkinek adódik a környezetéből és az adottságaiból egy várható életút, egy elvárás, és mi azt nézzük meg, hogy hogyan teljesítik ezt mégis túl egyes személyek. Azok között például, akikkel mi is dolgozunk a szakszolgálatban, nagyon sok a nehéz körülmények között nevelkedő gyerek, nagyon sok a hátrányos helyzetű gyerek, a különféle tanulási problémákkal küzdő gyerek. És mégis vannak közöttük olyanok, akik valahogy jobb eredményeket érnek el, mint amit úgy alapesetben elvárnánk tőlük. Ez a fő fókuszpontja az előadásomnak – tudtuk meg Erdei Róberttől, aki azt is közölte, egyre több a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési-, tanulási-, vagy magatartási nehézségekkel küzdő gyermek a vármegyében. És a mai napig is érezhető problémahalmazt hagyott hátra a Covid-időszak, különösen az akkori elsősök életében, tanulásában. Összetett, soktényezős történet van a számok növekedése mögött, de a problémákat kezelni kell.
A konferencián több előadás is elhangzott és jó lehetőség volt, hogy a szakszolgálat munkatársai erősítsék a kapcsolatot a köznevelési intézményekkel. A szakmai napon mintegy hetvenen vettek részt, akiknek közel a fele más intézményből regisztrált.
