Az 1962-ben született Fürjész István Braskó Péter mesteredző tanítványaként, a Miskolci Vasutas Sport Club judósaként 1978-ban a miskolci korosztályos Európa-bajnokságon, a 68 kilogrammos súlycsoportban szerezte meg a sportág első magyar ifjúsági Eb-aranyérmét.
A juniorok között is kontinensbajnoki dobogóra állhatott 1981-ben, a San Marinóban megrendezett Európa-bajnokságon a 71 kilogrammosok között szerezte meg a bronzérmet.
A felnőttek között az 1983-as moszkvai világbajnokságon érte el legnagyobb sikerét, amikor ötödik helyezést ért el a 65 kilogrammos súlycsoportban. 1985-ben magyar bajnoki címig jutott, és abban az évben megnyerte a Szovjetunióban megrendezett vasutas Európa-bajnokságot is.
A harmadik danos judomester 1989-től a Miskolci VSC edzőjeként dolgozott, szakedzői diplomáját 1995-ben szerezte meg a Testnevelési Főiskolán, 1997-ben ő volt a női válogatott szövetségi kapitánya.
Fürjész Istvánt a Magyar Judo Szövetség a saját halottjának tekinti, búcsúztatásáról később gondoskodnak.
