A miskolciak katamaránja a tizedikként ért célba a viadalon. Villámkérdéseinkre Bödör Gergely, a Deboti Racing Team kormányosa válaszolt.
Volt-e már részük tizennégy órás versenyben?
– Régebben igen, amikor egy testű hajóval mentünk. Akkoriban előfordult, hogy huszonnégy órát, vagy még több voltunk a vízen.
Csütörtökön kilenckor rajtoltak és hajnalban értek a célba. Mikor feküdtek le?
– Fél négy körül. Természetesen nagyon fáradtan dőltünk le, de ezt az érzést korábban már sokszor megtapasztaltuk.
Embert próbáló volt a verseny?
– Fizikálisan és mentálisan is. Nekem, mint kormányosnak „csak” figyelnem kellett, a többiek, akik a vitorlákat kezelték, felhúzták, állították, csörlőztek viszont fizikálisan készültek ki.
Sötétben nehéz navigálni?
– A gyakorlott vitorlásoknak nem bonyolultabb ez az „ügy”, mint világosban. Napjainkban a műszerek segítenek, aztán az érzékszerveink igencsak kifejlődtek, érezzük és tudjuk, honnan és milyen erősséggel fúj a szél. Már ha fúj, mert most többször ránk tört a szélcsend.
Jó eredménynek tartják a tizedik helyüket?
– Ez az élmezőnyhöz tartozó produkció, de mi nem tekintjük jónak, a Fehérszalag viadalán elért negyedik helyezésünk után. Úgy számoltunk, hogy a hatodik, a hetedik, vagy a nyolcadik lépcsőre léphetünk fel. Teljesítményünket elfogadjuk, már nem tehetünk mást. Jövőre majd javítunk.
Ötszáz egység indult és mégsem húzzák ki magukat... Mi az oka ennek?
– Legyünk őszinték: az említett ötszáz körül számunkra négyszázkilencven hajó nem ellenfél. A labdajátékok nyelvén fogalmazva: mi valójában csak tízzel játszunk és tizedikek lettünk.
Legközelebb hol és mikor indulnak?
– Idén a katamaránoknak már nincs több verseny, a Kékszalaggal lezárult az idény. Két napot Balatonfüred környékén maradtunk, részt vettünk a szombati eredményhirdetésen és a gálavacsorán is.
