A folyóirat élén az irodalmi rovat áll, ahol legtöbbször kerek születési, vagy halálozási évfordulóra emlékező – spirituális kötődésű – alkotásokat mutatnak be. Ezúttal olyan műveket választottak, melyek még nem jelentek meg nyomtatásban. Csengey Gusztáv kéziratban fennmaradt verse, A fogoly lengyel című kultuszvers további sorsáról szól az első világháború végéről, míg Illés György regényrészletének aktualitását a Muhi csata 780. évfordulója nyújtja.
Az utóbbi időben gondolkodásunkat a koronavírus járvány foglalja el, s különös hálával gondolunk az egészségügyben dolgozókra, ezért az aktuális eseményekről beszámoló rovatukban a „Köszönet a gyógyítóknak” című konferencia anyagát közlik.
„Hitvallások” rovatukban – készülve az év második felében esedékes Eucharisztikus kongresszusra – Kocsis Fülöp érsek-metropolita és Mohos Gábor segédpüspök írása méltatja az eucharisztia jelentőségét. Gyulai Ákos professzor emeritus rövid írásban tesz kísérletet a természettudományos világkép és a keresztény hit egységének megragadására, míg Keresztesné Várhelyi Ilona Húsvét ünnepe kapcsán fejti ki gondolatait a keresztény értékrend érvényesülésének felszabadító hatásáról.
Az „Egyházak és történelem” rovat élén Máger Ágnes festőművész egy centenáriumi Trianon-megemlékezésen elmondott beszédének szövege áll, melyet jól kiegészítenek Holló Csaba, a megyei mérnökkamara elnökének személyes visszaemlékezést tartalmazó, valamint Dobos Zsolt Pro Urbe-díjas tanár történelmi megbékélést hirdető írásai. Bárcziné Sowa Halina, a lengyel nemzetiségi önkormányzat országos alelnökeként a magyar-lengyel közös történelemről és keresztény gyökerekről közölt írást, míg Szarka János parókus Tarnaszentmária Árpád-kori templomának történetéről részletes tanulmányt írt. Boleratzky Lórándnak, a Miskolci Evangélikus Jogakadémia 2019-ben elhunyt tanárának egyik utolsó írása Ordass Lajos evangélikus püspök 1958. évi félreállításáról szól.
A „Könyvismertetés” rovatban Gyulai Éva a minorita templom történetéről szóló könyvet mutatja be, mely a hasonló címet viselő kötetek sorában a harmadik, szerkesztője Várhelyi Krisztina. A kötet a minorita plébánia köré szerveződő közösség életének sokszínűségét mutatja be, s így alkalmas arra, hogy egyfajta historia domusként szolgáltasson információt az utókornak. Pelle János Vérvád, hisztéria, népítélet című könyve – többek között – az 1946. évi miskolci pogrom valós történelmi hátterének bemutatása miatt szolgálhat rá az olvasók figyelmére. Az események – akkor még élő – tanúival forgattak dokumentumfilmet a 90-es években, Kavics a síron címmel, melynek bemutatójára ez év május 20-án kerül sor városunkban.
