Bár több olyan testi megnyilvánulás van eszköztárunkban, ami alkalmas a szeretet kifejezésére (ölelés, puszi, vállveregetés, megbökni valakit Facebookon), a csók mégis egy bensőségesebb módja ennek: a szerelmet és a vágyakozást önti fizikai formába. A csókolózásnak saját tudománya is van, amit filematológiának neveznek.
Miért kell külön tudomány valamihez, ami olyan egyszerű, természetes dolog, mint az ajkak összeérintése? Gondoljunk csak bele: a csók jóval rétegeltebb, mint a két száj találkozása. Az ajkak tektonikus lemezként kerülnek egymás alá és felé ebben az emocionális földrengésben, aminek csak a felszíne a nyelvek tornádója. Pszichológiai szempontból a csók olyan intenzív érintkezés, ami több érzékszervünket is egyszerre ingerli, beindítva az agy szerelmi kémiáját. Emellett genetikai kompatibilitást is mér, hiszen a jó csókélmény fokozza a vágyainkat, míg egy elharapódzó, túlnyálazott nyelvi esemény csökkenti a partnerünk iránti lelkesedést, de akár az öröm közvetítésére is alkalmas az ajkak szkanderversenye.
A csók azonban nemcsak a vágyainkat fejezi ki, de a tiszteletünket is: gondoljunk csak a kézcsók fogalmára. Az eszkimóknál és a maori kultúrában az orrok összedörzsölése fejezi ki azt az érzelmet, ami nálunk az ajkak „feladata”.
Maradjunk inkább csak elvtársak
Különleges formája a csóknak a cvikipuszi. Ezt rendszerint úgy adja valaki, hogy kezeivel a másik személy két orcájába csíp, és széthúzva száját, cuppanósan megcsókolja. Bár főként a szülők és kisgyermekeik között dívik. A nemzetközi politikában azonban kifejezetten kínos pillanatok kötődnek ehhez a formához.
A Szovjetunió történetében például gyakori kép volt, hogy, miközben a katonazenekar élmunkásokat megszégyenítően vöröslő fejjel fújta néphadsereg indulóját, a Mjasziscsev M–4 fedélzetéről lecsoszogó fejesek egymás nyakába borulva végezték el a „smárolós rituálét”. Ez a szláv népeknél bevett köszöntési forma férfiak között is, mégis, a Volgától nyugatra inkább humorosnak tűnik lecsókolni politikai partnerünket ott, ahol inkább kultiválják a kézfogást. (Bár tegyük hozzá, Vladimir Putin orosz államfő is „ápolja" ezt a hagyományt, többek között magyar honatyák szívélyes üdvözlésekor is.)
