Az idei nyár sem telik anélkül, hogy hosszú sorok ne tagolnák az utcákat a különböző fagylaltos bódék előtt. A trendek azonban úgy elsüvítettek már a vanília-csoki-citrom-puncs négyes mellett, ahogy az euró értéke távolodik a forintétól. Vagy a kenyér idei ára a tavalyi áraktól. De hagyjuk tényleg a politikával összefőzött hasonlatokat, inkább éljük az életet, élvezzük, amíg lehet!
Így nyaltunk korábban
Jó, mégis egy kis politika: a tervgazdaság anno majdnem betett a fagyigyártásnak Magyarországon. Ennek pedig az volt az oka, hogy túl népszerűvé vált a fagyizás. Kiemelt szerepet élvezett a diktatúra rendszerében, így 1949-től hatóságilag szabályozott áron lehetett csak kínálni. Ha pedig nem a piac diktálja az árszabást, hanem a politika, annak gyakran vannak gazdasági következményei. Így volt ez a fagyival is, az árusítása a 70-es évek végére majdnem teljesen ellehetetlenedett. Mondhatni, visszanyalt az árstop.
Ami jó volt a nyalni vágyók pénztárcáinak, az, nagytotálban szemlélve a dolgot, majdnem tönkrevágott egy teljes iparágat. A hatósági árszabás nem vette figyelembe a piaci folyamatokat. A fagyiért több mint 30 éven keresztül ugyanannyit kellett fizetni. Közben nőtt az előállításához szükséges alapanyagok ára, a munkaerő sem volt ingyen. Jött tehát a minőségi romlás. Ugye milyen szerencse, hogy már nem az átkosban élünk, pajtások?
Ezüstfagyi
A most hitelesnek tálalt kutatások szerint a fagylalt nem Olaszországból, hanem Kínából származik, és már 5000 éve is nyalták. Furcsa mód, az összetevők listája azóta sem változott sokat: már akkor is tejből, vízből, jégből és ízesítőkből gyártották. Mára a fagylaltkészítés külön foglalkozássá nőtte ki magát a cukrászaton belül, minden nyáron erre a hűtött krémre figyel a szakma krémje. Nem csak nálunk, külföldön is komoly versenyeken mérik össze az extravagáns ízkombinációkat.
Érdemes például megjegyezni, hogy a napokban hirdették ki a világ fagylaltkészítőinek rangsorát, aminek második helyére egy magyar cukrászmester került. A Gelato Festival World Ranking egy állandó, évente frissülő világranglista, amely meghatározza a világ legjobb kézművesfagylalt-mestereit. 2022-ben a budapesti Fazekas Cukrászdából delegált Fazekas Ádám az előkelő második helyezést érte el remekművével. Ez alatt pedig egy gyümölcsös pisztáciafagylaltot kell érteni, amely tonkababos málnavelővel és ostyával kerül a tölcsérekbe.
Persze határon belül is évről évre születnek új ízek, és ezeket meg is futtatják a szakmai zsűri előtt a kreátorok. Nem túlzás kimondani, a Balaton környékén gyártják a legérdekesebb tölcsérbe valókat. A zsűri négy helyszínen, két napon keresztül majdnem ötven fagylaltot kóstolt meg, hogy eldöntsék, kiket díjazzanak az Év Fagylaltja verseny országos döntőjében. A győztes a Szőke zserbó lett, amit Dobó Norbert készített, ő a Füredi Fagyizót képviselte a megmérettetésen. A nyertes fagyi alapja barack, dió és pekándió keveréke, amelyhez készítettek egy morzsát és egy barackos, szőke csokoládés variegátót (csíkozott réteg), végül pedig karamellizált, sózott pekándiót adtak az egészhez. A győztes visszautasította, hogy jobbak lennének a többi indulónál. Úgy véli, a siker titka, hogy eltalálták a zsűri ízlését. A mentes kategóriában is balatoni édesség aratott, csak éppen nem Veszprém, hanem Somogy vármegyéből: a győztes egy szilvás feketetea-fagylalt lett, ami Wilheim Dávid alkotása a balatonmáriafürdői Pingvin Fagylaltozó és Cukrászdából.
Persze nem kell a magyar tengeren hajóznia annak, aki izgalmas ízekre vágyik. Miskolcon is lehet remek kompozíciókra lelni, sőt, egyre több helyen bukkannak fel a cukormentes fagylaltok is. A sétálón bármikor kérhetünk egy levendulás-csokis kenést vagy egy gombóc vezúvot, ami karamelles- meggyes kombó grillázzsal, de gyümölcsös fagyikból is van bőven választék a sárgadinnyén keresztül a lime-on, narancson és ribizlin át a hagyományos citromig. Az ízek tehát sokasodtak, az üzenet azonban ugyanaz: nyaljuk a fagylaltot!
