Első alkalommal szervezték meg a „GASTOUR – non-wood forest-based gastronomy and ecotourism” elnevezésű nemzetközi konferenciát. A kétnapos rendezvény csütörtökön kezdődött a Bükki Kör és a Green Destinations magyarországi, romániai és szlovákiai képviseletét ellátó Innotime Hungary Kft. szervezésében a Lillafüredi Palotaszállóban.
A konferencia fókuszában szerepel, hogy hogyan lehet az erdei, és az egyéb zéró kilométerről érkező alapanyagokat beemelni a gasztronómiába, hogyan lehet minderre gasztroturisztikai programokat építeni és hogyan épülhet fel ebből egy, a térséget márkázni tudó fenntartható, egyedi desztinációs turisztikai kínálat. A tanácskozás célja az elért eredmények bemutatásán kívül az együtt gondolkodás a gasztroturisztikai szakma hazai és külföldi meghatározó személyiségeivel.
Nem akármilyen összefüggésben tárgyalják a gasztronómiát és a turizmust ezen a konferencián: fenntarthatósági szempontból. Ilyen szakmai program még nem volt Magyarországon, tulajdonképpen gasztro-konferencia sem igazán – hangsúlyozta Angyal Enikő, a Bükki Kör elnöke, a konferencia egyik szervezője. A fenntarthatóság egy olyan hívószó, ami az ipar és a gazdaság minden területét érinti, így természetesen a turizmust is. Miskolc élen jár a klímasemlegesség felé vezető úton és a turisztikai szolgáltatók is ennek jegyében cselekszenek. Melynek része az is, hogy a Bükkben található alapanyagokat felhasználva alakítják kínálatukat a vendéglátók, vagyis nem a világ túlsó feléről érkeznek az ultra feldolgozott élelmiszerek – mondta.
Ma már ahhoz, hogy egy turisztikai desztinációra felfigyeljenek, valami különlegeset kell nyújtani. Olyan attrakciót, amiért érdemes idejönni és visszajönni is, hiszen folyamatosan megújul. A régi beidegződések, a sztereotípiák Miskolccal kapcsolatban erősek, de aki megismeri a város csodáit, annak biztosan megváltozik a véleménye – hangoztatta Veres Pál, Miskolc polgármestere köszöntőjében. A konferenciát, mely a fenntarthatóság jegyében szerveződött, kiemelkedő fontosságúnak tartotta, már csak azért is, mert összhangban van a város klímasemlegességi törekvéseivel.
A Felső-Tisza vidéki ártereken csíkot, folyami rákot, teknőslevest fogyasztottak a 19. század közepén a földesurak és a jobbágyok is, hiszen az volt számukra elérhető. Ezeket az ételeket régebben még igen, de manapság már nem találjuk meg a magyar szakácskönyvekben – hívta fel a figyelmet Bácskainé Pristyák Erika, a Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézetének főiskolai docense, aki az egyik előadója volt a konferenciának. Ma a teknős védett állat, ezért ez nem is lehetne elérhető étel, de a folyami rákot ma is fogyasztják egyes területeken a horgászok, halászok – tette hozzá. Talán fesztiválokon még fellelhetők a régi hagyományos ételek, de az éttermek kínálatában nem jelenik meg. Napjainkban a fine food és a fast food az, ami előre tör – jegyezte meg a szakértő.
A konferencia vendégeinek délutáni programja egy kisvonatozással összekötött erdei séta volt, ahol testközelből ismerhették meg erdészek segítségével azokat a növényeket, amelyek fogyaszthatóak, és akár éttermi kínálatban is szerepelhetnek.
