A 2022 decemberében átadott Y-híd lábánál egy olyan – több mint háromezer négyzetméteres – alkotóparkot alakított ki az önkormányzat, ami fiatalokat és idősebbeket egyaránt pihenésre, alkotásra, kikapcsolódásra csábított.
A gigaberuházásnál még 2021 szeptemberében kezdődtek meg azok a munkák, aminek nyomán a Vörösmarty utca déli oldalán álló házsort elbontották. A miskolci önkormányzat akkor attól tartott, hogy a funkció nélküli terület hamar elhanyagolttá válik, ezért azon nyomban a hasznosításán kezdtek el gondolkodni. Mindenképp szerették volna elkerülni, hogy közbiztonsága leromoljon.
Így született meg az ötlet, hogy a területet a graffiti művészeknek átengedik. A street art jellegű alkotások városképbe illeszkedő felületén kívül amolyan összművészeti alkotóparkként és közösségi térként is szerették volna üzembe helyezni a nem is annyira kis betonplaccot.
Beton, de a miénk
Szopkó Tibor szerint élővé akkor tud válni egy köztér, ha úgy veszik birtokukba a miskolciak és a fiatalok, mint ahogyan ezt az elmúlt egy esztendőben tették. A fejlesztésért felelős alpolgármester az évforduló alkalmából rámutatott: a térnek olyan funkciót adtak, aminek révén a híd monumentális fejlesztése igazán emberközelivé vált.
Hozzátette: látványos bizonyítékot nyert, hogy „a miskolciak felnőttek”, miután kulturáltan, az előírtaknak maximálisan megfelelve és a szemeteléstől tartózkodva használnak egy ilyen területet.
A Révai Márton építész ötlete és tervei nyomán megvalósult alkotóparknál nagy szabadságot kapnak a különböző naiv, alternatív vagy profi alkotók, ugyanakkor a téren is jól látható helyen kitáblázott szabályokat mindenkinek be kell tartania.
Ezt követően a humán területekért felelős alpolgármester azokról a közösségekről beszélt, melyeknek Miskolc köszönheti az alkotóparkot. Varga Andrea Klára szerint az országban majdhogynem egyedülálló létesítmény közkedveltségében óriási szereppel bír az a helyi szubkultúra, aminek tagjai a Factory Aréna mellett immár az Y-híd lábánál is kiélhetik alkotói vágyukat.
Megy ez magától is
Mint azt a városvezető hangsúlyozta: a hangszigetelő pengefalakkal szabdalt tér klímavédelmi üzenettel is bír, mivel a tavaly elültetett növények semmiféle öntözést nem kaptak az elmúlt tizenkét hónapban – azok pusztán a betonra lehulló csapadék megfelelő elcsatornázásával, önfenntartó módon zöldítik a teret.
Az elmúlt egy évben az önkormányzat Részvételi Irodája mellett komoly szerepet vállalt a Főépítészeti Kabinet abban, hogy nyomon kövesse, miként alakul a terület sorsa és kihasználtsága. Szunyogh László elmondta: semmilyen további beavatkozást nem igényel a park; egyúttal felidézte: kollégáival néhány éve azt érezték, hogy ez a terület valamilyen egyéb, „értelmes funkciót” érdemelne – túl azon, hogy néhány fát elültetnek rajta.
Így szolgáltatta nekik – elevenítette fel a város főépítésze – az ötletet a fiatal és dinamikus építész, Révai Márton, akinek a víziója mentén ma egy egészen különleges látványossággal találkozhatnak a közeli Tiszai pályaudvarról érkezők. Szunyogh László úgy véli, népszerűségét jól jelzi, hogy a festett látkép hétről hétre változik és más-más arcát mutatja.
