Tízből két megkérdezett dolgozó arról számolt be egy reprezentatív felmérés szerint, hogy egyáltalán nincs kidolgozott helyettesítési rendszer a munkahelyén, ezért saját módszereikkel igyekeznek megoldani ezeket a helyzeteket. Tízből öt munkavállaló kisebb problémákat jelzett, tízből három pedig elégedett volt ezen a téren.
A Profession.hu friss felméréséből az is kiderül, hogy a dolgozók felének bevett szokása munkával foglalkozni kisebb-nagyobb mértékben a szabadsága alatt. A megkérdezettek ugyanilyen arányban fogadnak céges telefonhívásokat: 29 százalékuk nyilatkozta, hogy csak kifejezetten fontos hívásokat vesz fel, 21 százalékuk viszont minden esetben válaszol rájuk.
Hasonló a helyzet a céges levelezéssel is: a válaszadók fele a szabadsága alatt is követi a céges levelezését, közülük 22 százalék napi rendszerességgel, míg 30 százalékuk egyáltalán nem nézi a munkahelyi e-maileket pihenés közben. Akik figyelemmel kísérik a beérkező üzeneteket, azoknak a többsége nemcsak, hogy olvassa, hanem reagál is rájuk: míg 60 százalékuk csak a legfontosabb megkeresésekre válaszol, 16 százalékuk minden levélre reagál, 24 százalékuk pedig csak átfutja azokat, de nem küld választ.
Ennek fényében nem meglepő, hogy a válaszadók 42 százaléka nem tapasztal felhalmozódott munkát a szabadságáról visszatérve, hiszen azokat nagyrészt elvégezte a pihenés alatt.
Az általános recesszió alig érzékelhető a nyaralásra szánt tervezett kiadásokon, ugyanis a magyarországi munkavállalók 39 százaléka megközelítőleg ugyanannyi pénzt szán a nyaralására, mint tavaly, 31 százalékuk annál többet, míg 30 százalékuk kevesebbet.
Az idén nyaraló munkavállalók kétharmada kizárólag belföldön pihen. A dolgozók fele néhány napos magyarországi pihenést tervez vagy tervezett, 19 százalékuk pedig legalább egy hetest, ugyancsak belföldön. A külföldön (vagy külföldön is) nyaralók nagyjából egyharmadnyian vannak, 16 százalékuk néhány napot, 22 százalékuk pedig legalább egy hetet vakációzik.
A munkavállalók átlagosan 12 nap szabadsággal számoltak idén nyáron, közülük a gyermekes dolgozók ennél némiképp többet, 14 napot terveztek vakációval tölteni, míg akiknek nincs gyermekük, 11 nyári szabadnappal kalkuláltak. A munkakörtípusok szerint vizsgálva a kérdést, hasonló arányú eltérés tapasztalható: a fizikai munkát végzők átlagosan 11 napot pihennek a nyár folyamán, míg a felsővezetők és igazgatók 14 napot szoktak kivenni ebből a célból.
„A szabadság alatti munkavégzés gyakran nemcsak az egyéni hozzáállásra, hanem a vállalati munkakultúra hiányosságaira is visszavezethető – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és termékfejlesztési szakértője. – Számos esetben nincs megfelelően lefektetve a cégeknél a helyettesítési rendszer, így a munkavállalók kénytelenek megoldani a helyzetet úgy, ahogyan tudják. Tízből hat válaszadó esetében jellemzőek a szabadság alatt felgyülemlett teendők, melyek feldolgozására különböző stratégiákat alkalmaznak: 12 százalékuk előre betervezi a felgyülemlett munka pótlására az időt szabadság után, 8 százalékuk pedig még a szabadság alatt igyekszik haladni a feladataival. Fontos szem előtt tartani, hogy ha bizonyos időközönként nem vagyunk képesek megfelelően kikapcsolódni, annak mentálhigiénés következményei lehetnek, ezért a munkáltatóknak és a munkavállalóknak közös és fontos érdekük, hogy a dolgozók tudjanak pihenni, feltöltődni a szabadságuk alatt.”
