A Csang’o-4 űrszonda januárban landolt a Kármán Tódor magyar-amerikai fizikusról, repülőmérnökről elnevezett 180 kilométer széles Von Karman-kráterben és útnak indította a Jáde Nyúl 2 (Yutu-2) elnevezésű holdjárót. Ez a kráter a 2300 kilométer széles Déli-sark-Aitken-medencében fekszik a Hold távoli oldalán.
A Jáde Nyúl 2 (Yutu-2) holdjáró pár hete váratlan felfedezésre bukkant – írta a Space.com. Éppen alvó üzemmódba kapcsolt volna a holdjáró, amikor a földi irányítók a kamera képeinek tanulmányozása során egy kisebb kráterre lettek figyelmesek, amely mind színében, mind fényességében eltért környezetétől.
Mindez arra késztette a tudósokat, hogy a tervezett útvonal helyett arra összpontosítsanak, hogy műszereikkel kiderítsék, mi lehet ez a furcsa anyag a kráterben.
Egy lehetséges magyarázat a szokatlan színű, gélszerű anyagra, hogy a Hold felszínébe csapódott meteoritokból származó, olvadt üvegről van szó. Azonban nem ez az első meglepő felfedezés a Holddal kapcsolatban.
1972-ben az Apollo 17 űrhajósa és geológusa, Harrison Schmitt narancsszínű foltot észlelt a Taurus-Littrow küldetés landolásának helyszínétől nem messze. A geológusok végül arra a következtetésre jutottak, hogy az anyag egy robbanásos vulkánkitörés során keletkezett 3,64 milliárd évvel ezelőtt.
A Csang’o-4 landolóegység tavaly december elején első alkalommal hajtott végre landolást a Hold távoli oldalán. A Jáde Nyúl 2 a nyolcadik nap végére 2 271 métert tett meg. A Holdon egy nap 14 földi nap hosszával felel meg. A kínai holdjáró élettartamát eredetileg három hónaposra tervezték.
