Az objektumot március 18-án Nakamura Judzsi japán csillagász fedezte fel egy 135 milliméteres teleobjektívvel, 9,6 magnitúdós látszó fényességnél.
A beszámoló szerint, amelynek forrása a skyandtelescope.org szakportál, négy nappal korábban még semmilyen, 13 magnitúdónál fényesebb objektum nem volt látható azon a helyen. Március 20-án viszont már 8 magnitúdósra fényesedett, amit már egy egyszerű, 50 milliméteres binokulárral is meg lehetett nézni. Másnapra a Nova Cassiopeiae 2021 meg is kapta állandó jelölését V1405 Cas néven.
A fényerejét rövid idő alatt sokszorosára, akár többszázezerszeresére növelő, majd fokozatosan visszahalványuló változócsillag, a Cassiopeia csillagkép csillagokban gazdag nyugati részén található. A csillagkép, így a felfedezett objektum is, egész éjszaka megfigyelhető az égbolton. Legmagasabban késő este és virradat előtt látható.
Mint kifejtik, a klasszikus nóvák, mint amilyen a V1405 Cas is, olyan szoros kettőscsillagok, amelyeknek egyik tagja egy kompakt fehér törpecsillag, a másik pedig vagy egy Naphoz hasonló fősorozati csillag, vagy egy vörös óriáscsillag. A fehér törpe erős gravitációja hidrogént szív el kísérőjétől, az átkerült gáz pedig akkréciós korongot képez a fehér törpe körül. Az anyag ezután a fehér törpe felszínére spirálozik, ahol összetömörödik és körülbelül 10 millió Kelvinre is felmelegszik: ez már olyan magas hőmérséklet, hogy robbanással nukleáris fúzió is beindulhat. Meglehetősen kis mennyiségű elszívott hidrogén fogy így el, az anyag nagyobb része kirobban a világűrbe egy gyorsan táguló héj formájában.
"A nóvák megfigyelése mindig izgalmas. Amikor a távcsövünkön át megnézünk egyet, akkor a robbanást kísérő fényt látjuk" - olvasható a beszámolóban. Egy egyébként halvány csillag fényessége ilyenkor ötven-százezerszeresére nő órák alatt.
A nóvák általában felfényesednek, halványulnak, gyakran újra felfényesednek.
