Kisebb problémák ezúttal is adódtak, a Kennedy Űrközpont kilövőállásán egy szelepből szivárgott a hidrogén üzemanyag, ám kedden megszüntették a szivárgást, valamint egy másik problémát – egy radarállomás kapcsolója romlott el – is kiküszöböltek, így szerda reggel körülbelül háromnegyed órás késéssel, 7.47-kor kilőtték az Artemis–1-et.
A program első repülésekor az Orion űrhajó legénység nélkül, fantomoknak nevezett babákkal a fedélzetén kerüli meg a Holdat, és hat hetet tölt az űrben rendszereinek tesztelésével, mielőtt a Csendes-óceánban landolna. Az Artemis–1 lényegében az első lépés a Holdra és később a Marsra vezető, egyre összetettebb küldetések sorában.
A tervek szerint a következő, Artemis–2-küldetés szállít majd először űrhajósokat, akik az Apollo-program menetrendjéhez hasonlóan szintén a Hold megkerülésével kezdenek. A holdraszállást az Artemis–3 legénysége hajtja végre – erre a NASA idén augusztus közepén jelölt ki 13 potenciális leszállóhelyet a Hold déli sarka körül. A leszállóhelyek kijelölésekor nemcsak a leérkezés és visszatérés feltételeit vették figyelembe, hanem azt is, hogy ezek a területek a Hold legrégebbi, eddig nem vizsgált részét képezik. Fontos szempont volt továbbá, hogy ezeken a helyeken folyamatos lesz a napsütés az új holdraszállás 6,5 naposra tervezett ideje alatt, miközben olyan tartósan árnyékos kráterek is találhatók itt, amelyek jeget tartalmazhatnak, ami döntő fontosságú hosszabb emberi tartózkodás esetén - írja az index.hu.
