A nyolcvanas évek óta Amerikában kutató, munkahelyein korábban többször ellehetetlenített, kutatási témájához azonban mindvégig ragaszkodó magyar kutató ezzel hivatalosan is beírta magát a tudománytörténetbe. Karikó Katalin Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre után a harmadik, aki magyar állampolgárként kapta meg a világ legrangosabb tudományos díját, egyben ő az első Nobel-díjas magyar nő.
Karikó Katalinnak és Drew Weissmannek ítélték Stockholmban a fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat. Az indoklás szerint a szolnoki születésű mikrobiológus és kutatótársa kulcsszerepet játszott az új típusú, mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében, az elmúlt száz év legnagyobb világjárványa elleni küzdelemben, és új utakat nyitott a jövő orvostudománya előtt.
Ez Magyarország harmadik olyan pillanata, amikor magyar állampolgár kapja meg a világ legrangosabb díját: 1937-ben Szent-Györgyi Albert élettani-orvostudományi, 2002-ben pedig Kertész Imre irodalmi Nobel-díjat kapott. Hozzájuk csatlakozik most Karikó Katalin, akinek nevét az elmúlt néhány évben az egész világon megismerték.
