Miskolcról is megfigyelhető az a hullócsillag zápor, amely minden évben télen érkezik. Január 4-én és az azt követő napokon érdemes árgus szemekkel kémlelni az éjszakai eget este 10-11 óra után, mert ezeken az éjszakákon fog a Quadrantidák meteorraj tetőzni.
Az ókorban is kívántak
– A görög mitológiából eredeztethető a hiedelem, hogy a hullócsillagok teljesítik a kívánságokat. A régi görögök arra gondoltak, hogy, amikor látnak egy hullócsillagot, az istenek lejönnek az égből és beleavatkoznak az életükbe, sorsukba, így lehetőségük van kívánni tőlük – mondta Romenda Roland amatőrcsillagász, a Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló szakkörvezetője.
Távcső nem szükséges
A meteorrajok általában arról a csillagképről, vagy pontról kapják a nevüket, ahonnan a hullócsillagok kiindulni látszanak.
- Mindez a perspektivikus hatás miatt történik így. Olyan ez, mint a hóesés. Amikor esik a hó és felnézünk az égre, akkor úgy tűnik, mintha egy pontból hullanának a hópelyhek. A Quadrantidák a Quadrans Muralis (Fali kvadráns), csillagképről kapta a nevét, ami már az Ökörhajcsár csillagkép része, a Göncölszekér rúdjától északra. Ideális esetben akár néhány percenként is láthatunk egy-egy hullócsillagot a tetőzés időszakában, de ez erősen függ a meteorzápor pillanatnyi aktivitásától és a fényszennyezéstől. A hullócsillagokat szabad szemmel érdemes megfigyelni, mert kicsi rá az esély, hogy éppen a távcső látómezejében haladjon el egy meteor. Ajánlott olyan helyről nézni, ahol nincs fényszennyezés és nagy területen rá lehet látni az égre. A völgyeket jobb kerülni, mert megül bennük a pára és a fűtésből származó füst, valamint a környező, leárnyékoló erdőséget is – javasolta a szakkörvezető.
Üstökösök okozzák
A meteorrajok kialakulása legtöbbször üstökösök, vagy nagyon ritkán kisbolygók érkezéséhez kötődik.
- Ahogy a Nap körül keringő üstökös egyre beljebb kerül a Naprendszerbe, a mélyében lévő fagyott gázok és a víz elkezd feltörni, mint egy gejzír. A kiáramló gázok miatt kőzetszemcsék szakadnak le az üstökösről, amelyek végül a pályája mentén szétterülnek, kisebb törmelékfelhőt létrehozva. A Föld az évnek mindig ugyanabban az időszakában éri el azokat a törmelékfelhőket, amelyek elég közel kerülnek a bolygónk pályájához. Amikor egy ilyen kőzetszemcse, más néven meteoroid belép a Földünk légkörébe, akkor láthatunk hullócsillagot. A Föld mozgásához képest nagyon nagy ezeknek a kőzeteknek a relatív sebessége, akár 70 kilométer per másodperc is lehet. A hatalmas sebesség és a súrlódás miatt, a kőzetek felizzanak és ionizálják a légkörben lévő molekulákat, ennek köszönhetően láthatjuk olyan fényeseknek a hullócsillagokat, más néven meteorokat. Végül, ha a kőzet nem ég el teljesen a légkörben, akkor már meteoritről beszélünk, amit szerencsésebb esetben meg is találhatnak – magyarázta az amatőrcsillagász.
