Ugrás a tartalomra

Csillaghullás köszönti az új évet

Létrehozva
Az égiek segíthetnek, hogy teljesüljenek az újévi kívánságok.
Kép
Fotó: librarius.hu

Miskolcról is megfigyelhető az a hullócsillag zápor, amely minden évben télen érkezik. Január 4-én és az azt követő napokon érdemes árgus szemekkel kémlelni az éjszakai eget este 10-11 óra után, mert ezeken az éjszakákon fog a Quadrantidák meteorraj tetőzni. 

Az ókorban is kívántak

– A görög mitológiából eredeztethető a hiedelem, hogy a hullócsillagok teljesítik a kívánságokat. A régi görögök arra gondoltak, hogy, amikor látnak egy hullócsillagot, az istenek lejönnek az égből és beleavatkoznak az életükbe, sorsukba, így lehetőségük van kívánni tőlük – mondta Romenda Roland amatőrcsillagász, a Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló szakkörvezetője. 

Távcső nem szükséges

A meteorrajok általában arról a csillagképről, vagy pontról kapják a nevüket, ahonnan a hullócsillagok kiindulni látszanak.

- Mindez a perspektivikus hatás miatt történik így. Olyan ez, mint a hóesés. Amikor esik a hó és felnézünk az égre, akkor úgy tűnik, mintha egy pontból hullanának a hópelyhek. A Quadrantidák a Quadrans Muralis (Fali kvadráns), csillagképről kapta a nevét, ami már az Ökörhajcsár csillagkép része, a Göncölszekér rúdjától északra. Ideális esetben akár néhány percenként is láthatunk egy-egy hullócsillagot a tetőzés időszakában, de ez erősen függ a meteorzápor pillanatnyi aktivitásától és a fényszennyezéstől. A hullócsillagokat szabad szemmel érdemes megfigyelni, mert kicsi rá az esély, hogy éppen a távcső látómezejében haladjon el egy meteor. Ajánlott olyan helyről nézni, ahol nincs fényszennyezés és nagy területen rá lehet látni az égre. A völgyeket jobb kerülni, mert megül bennük a pára és a fűtésből származó füst, valamint a környező, leárnyékoló erdőséget is – javasolta a szakkörvezető.

Üstökösök okozzák

A meteorrajok kialakulása legtöbbször üstökösök, vagy nagyon ritkán kisbolygók érkezéséhez kötődik.

- Ahogy a Nap körül keringő üstökös egyre beljebb kerül a Naprendszerbe, a mélyében lévő fagyott gázok és a víz elkezd feltörni, mint egy gejzír. A kiáramló gázok miatt kőzetszemcsék szakadnak le az üstökösről, amelyek végül a pályája mentén szétterülnek, kisebb törmelékfelhőt létrehozva. A Föld az évnek mindig ugyanabban az időszakában éri el azokat a törmelékfelhőket, amelyek elég közel kerülnek a bolygónk pályájához. Amikor egy ilyen kőzetszemcse, más néven meteoroid belép a Földünk légkörébe, akkor láthatunk hullócsillagot. A Föld mozgásához képest nagyon nagy ezeknek a kőzeteknek a relatív sebessége, akár 70 kilométer per másodperc is lehet. A hatalmas sebesség és a súrlódás miatt, a kőzetek felizzanak és ionizálják a légkörben lévő molekulákat, ennek köszönhetően láthatjuk olyan fényeseknek a hullócsillagokat, más néven meteorokat. Végül, ha a kőzet nem ég el teljesen a légkörben, akkor már meteoritről beszélünk, amit szerencsésebb esetben meg is találhatnak – magyarázta az amatőrcsillagász.

Ez is érdekelhet

Sikeresen teljesítették a magyar űrhajósok a NASA kiképzését
TudományBelföldVilág
Az Ax-4 legénysége sikerrel teljesítette a NASA kiképzését, ezzel újabb lépéssel kerültek közelebb a felbocsátáshoz.
Képgaléria
A lelket és az életet tárja elénk Rudolf Mihály legújabb kiállítása
Tudomány
„Lélek és élet – Rudolf Mihály és Útitársai” címmel nyílt kiállítás péntek délután a Miskolci Galéria Rákóczi-házában. 
Képgaléria
Fontos együttműködést kötött az egyetemmel az OSZK
TudományMiskolc
A kulturális értékteremtő tevékenységek támogatása, valamint a kulturális és szakmai együttműködés lehetőségének megteremtése céljából szánták el magukat erre a felek.
Elon Musk szerint hat év múlva már ember lehet a Marson, jövőre pedig humanoid robot
TudományVilág
2026 végén indulhat el a Mars felé a SpaceX amerikai űripari vállalat Starship rakétája, amely magával visz majd egy Optimus humanoid robotot is – jelentette be pénteken Elon Musk amerikai milliárdos, a SpaceX elnök-vezérigazgatója.