Ugrás a tartalomra

Mélytanuláson alapuló gépészeti innovációs projektben vesz részt a Miskolci Egyetem

Létrehozva
Az összetett gépészeti megmunkálási feladatokban alkalmazható, mélytanuláson alapuló folyamatfelügyeleti rendszer kifejlesztésére nyert el támogatást külföldi partnereivel a Miskolci Egyetem az EUREKA nemzetközi kutatás-fejlesztési együttműködési programban – közölte szerkesztőségünkkel a Miskolci Egyetem.
Kép
Fotó: Miskolci Egyetem

Mint írják: a DeepProMach elnevezésű projekt megvalósítására a Miskolci Egyetem és az INTERSTOP Alkatrészgyártó Kft. közösen pályáztak német partnerekkel, a magdeburgi Otto-von-Guericke Egyetemmel és Vorrichtungsbau Giggel GmbH-val. 

Az elnyert pályázat megvalósításához és a közös fejlesztéshez a magyar partnerek részére az NKFI Alap nyújt támogatást, míg a német partnerek németországi támogatási forrásból finanszírozzák tevékenységüket. 

A projekt keretében egy olyan komplex mérő-szabályozó rendszer kifejlesztése a cél, amelynek a segítségével a fémmegmunkálási folyamatok (pl. esztergálás, marás) során a technológiai adatokat az aktuális folyamatállapotokhoz lehet igazítani. A szakmai megvalósítást a Miskolci Egyetem részéről a Gépészmérnöki és Informatikai Kar Gyártástudományi Intézetének munkatársai és doktoranduszai végzik – olvasható az intézmény közleményében.

A tájékoztatás szerint az alkatrészgyártás során a forgácsológépeket széles körben alkalmazzák mindenféle, elsősorban fémből készült gépalkatrészek gyártására. A kifejlesztendő rendszer többféle szenzor segítségével méri a folyamatparamétereket (forgácsolási erők, hőmérséklet, szerszámkopás, megmunkált felület érdessége), és szükség esetén képes intelligensen beavatkozni a kívánt alkatrészminőség biztosítása érdekében. 

A közleményben kitértek arra is, hogy a rendszer kifejlesztése során alapvetően két feladatot kell a programban megoldani: egyrészt magát a mérőrendszert megtervezni és kivitelezni, másrészt pedig a mért adatokat mesterséges intelligencia segítségével feldolgozó, azon belül is az úgynevezett mélytanulás módszerén alapuló szoftverrendszert megtervezni és kivitelezni. Ez tulajdonképpen az Ipar 4.0 alapelvek továbbfejlesztésének tekinthető, ahol már nem csak a minél több adat gyűjtése, hanem azok intelligens felhasználása is cél. 

Mint ahogy ismertették: a rendszert alkalmassá kell tenni automatikus beavatkozásra is, ezért a megfelelő CNC-vezérlő illesztések létrehozására is szükség van. A központi „agy” – amely tulajdonképpen maga a szoftver és egy dedikált hordozható, vagy úgynevezett egylapkás számítógépen fut – által kiszámított szükséges korrekciókat a rendszer egy megfelelő interfészen keresztül adja ki a megmunkáló gép vezérlő szoftvere számára. A rendszer kifejlesztése során arra törekednek, hogy minél szélesebb körű vezérlőszoftver kompatibilitást nyújtson.

A DeepProMach projekt megvalósítása 2024 január elején indult. A nyitó konzorciumi találkozó Németország két helyszínén volt, a Vorrichtungsbau Giggel GmbH-nál Bösdorfban és az Otto von Guericke Egyetemen, Magdeburgban. 

A projekt fejlesztési feladatainak első nagy mérföldköveként az INTERSTOP Alkatrészgyártó Kft. a projekt támogatásával megvásárolt egy HAAS ST-20Y- EU típusú CNC esztergaközpontot, amelyen a projekt megvalósításához szükséges kísérleteket fogják elvégezni, valamint a kifejlesztendő mérőszabályozó okoseszköz egyik prototípusát is erre fejlesztik ki.

Ez is érdekelhet

Sikeresen teljesítették a magyar űrhajósok a NASA kiképzését
TudományBelföldVilág
Az Ax-4 legénysége sikerrel teljesítette a NASA kiképzését, ezzel újabb lépéssel kerültek közelebb a felbocsátáshoz.
Képgaléria
A lelket és az életet tárja elénk Rudolf Mihály legújabb kiállítása
Tudomány
„Lélek és élet – Rudolf Mihály és Útitársai” címmel nyílt kiállítás péntek délután a Miskolci Galéria Rákóczi-házában. 
Képgaléria
Fontos együttműködést kötött az egyetemmel az OSZK
TudományMiskolc
A kulturális értékteremtő tevékenységek támogatása, valamint a kulturális és szakmai együttműködés lehetőségének megteremtése céljából szánták el magukat erre a felek.
Elon Musk szerint hat év múlva már ember lehet a Marson, jövőre pedig humanoid robot
TudományVilág
2026 végén indulhat el a Mars felé a SpaceX amerikai űripari vállalat Starship rakétája, amely magával visz majd egy Optimus humanoid robotot is – jelentette be pénteken Elon Musk amerikai milliárdos, a SpaceX elnök-vezérigazgatója.