Ugrás a tartalomra

Egyedülálló régészeti leletet találtak a Bükkben

Létrehozva
Valószínűleg el akarták rejteni az erdő mélyén a tokkal együtt elásott középkori fegyvert.
Kép
Fölföldi Boldizsár vizsgálja a 15. századi kardot. Fotók: Nemzeti Régészeti Intézet közösségi oldala

Rendkívül jó állapotban megmaradt középkori kardot talált a Nemzeti Régészeti Intézet közösségi régészeti programjának önkéntese, Monyók Kristóf a közelmúltban a Bükk hegységben. A leletre a Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztályának A régészeti út nevű projektje keretében, egy terepbejáráson leltek rá.

– A megtalált kard még restaurálás előtt áll és csak megtisztítása után fogunk többet tudni arról, pontosan hogyan néz ki. A korróziós réteg annyit tesz számunkra lehetővé, hogy lássuk, a kard egyben van és valószínűleg nincs törött darabja. Viszont a hegyét még nem tudjuk, hogy milyen. Ennek az alakja adhatna támpontot a pontos kormeghatározáshoz – nyilatkozta szerkesztőségünknek Fölföldi Boldizsár, a Herman Ottó Múzeum régésze, a fémkereső műszeres régészeti terepbejárás egyik vezetője.

Elmondta, hogy az épen megmaradt vas kardot tokkal együtt, 30 centiméterrel a föld alá temették el a Dél-Bükkben egy frekventált helyen. Mivel nem volt mellette sem nagyobb tárgy, sem sír, ezért feltételezhető, hogy a fegyvert ismeretlen célból el akarták rejteni. A hossza, az alakja, a keresztvasa és a markolata alapján a legvalószínűbb, hogy a kard 15. századi.

Monyók Kristóf önkéntes a megtalált kinccsel
Monyók Kristóf önkéntes a megtalált kinccsel

– A régészeti út nevű projekt lényege, hogy a Bükkben olyan korabeli utak nyomait keressük, amelyek a régészeti lelőhelyeket összekötik egymással. Előtte mindig általános terepbejárást és lelőhelyfelmérést végzünk, feltárást nem. Mivel a leletek általában nem jelennek meg a felszínen, ezért a fémkeresős kutatást részesítjük előnyben, amiben önkéntesek is segítenek. Eddig körülbelül egy időperiódusban lévő lelőhelyeket találtunk a Dél-Bükkben fekvő kutatási területen. Azonban többek között az újonnan megtalált kardnak köszönhetően bővült ennek az időbeli és területi köre. Arra is választ szeretnénk kapni, hogy milyen kapcsolat állhat fönn az egyes lelőhelyek között, amelyeket azonosítunk – fejtette ki a régész. 

Hozzátette, hogy a kard szinte magányosan került elő. Ugyanebből a korszakból csak apróbb tárgyak bukkantak fel, amelyek nem utalnak komolyabb megtelepedésre. Így egyelőre nem tudják a kardot kontextusba helyezni, azaz történetet szőni köré, mert konkrét lelőhelyhez és leletsűrűsödéshez sem köthető.

Kiemelte, hogy a lelet éppen ezért egyedülálló és felbukkanása a régészek számára is meglepetés volt. A korszak és a területen megtalált leletek megértéséhez még további kutatás szükséges. Megosztotta, hogy restaurálása után tervezik a kardot kiállítani a szélesebb közönség számára is, de az addig folyó kutatómunka még hosszú időbe telhet. 

Kép
Fémkeresős terepbejárás a Dél-Bükkben
 

Ez is érdekelhet

Elon Musk rakétája viszi fel a BME új műholdját
TudományBelföldVilág
Hamarosan magyar műhold is kering majd felettünk az űrben, fénylő pontját talán látni is fogjuk derült éjjeleken.
Történész augusztus 20-áról: az államalapítás jelentősége megkérdőjelezhetetlen
TudományMiskolc
Fazekas Csaba történész lesz az ünnepi Kilátó vendége a Miskolc Televízióban, akivel arról beszélgettünk, hogyan vált össznemzeti ünneppé augusztus 20-a.
A Miskolci Egyetem rektora és a múzeum igazgatója is állami kitüntetést vehetett át (frissítve)
TudományMiskolcBorsod-Abaúj-ZemplénBelföldTudomány
Az államalapítás és az Államalapító Szent István ünnepe, augusztus 20-a alkalmából több szaktárcánál is kitüntették a legelhivatottabb szakembereket.