Különleges leletekre bukkantak 2021-ben a régészek a Horváth-tetőre tervezett játszótér építése előtt a régészeti ásatások során. Ezt dr. Szörényi Gábor András, a Herman Ottó Múzeum régészeti igazgatóhelyettese és muzeológusa mondta lapunknak az avasi református templom 535 éves és a Miskolc-Avasi Református gyülekezet 470 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségen.
A szakfelügyeleti kutatást vezető régésztől megtudtuk, hogy már régóta létezik egy, a történettudomány középpontjában álló talány, hiszen a régészekben már régen felmerült, hogy az államalapítás és az avasi templom építése közötti időszakban, lennie kellett egy templomnak. A kérdés tehát az, hogy a feltételezéseknek megfelelően létezett-e egyáltalán egy nagyon korai időkből származó Szent György-kápolna, amelyről a középkorban az egész hegyet elnevezték, és amelyet már több évtizede keresnek?
Mint azt Szörényi Gábor András portálunknak elmondta, oklevelekben ugyan megemlítik, de ennek közvetlen bizonyítékát a 2021-es ásatásokig nem találták meg, akkor viszont meglett az a bizonyos hiányzó láncszem. A feltárás helyén ugyanis nagy mennyiségű embercsontot találtak vegyes maradványokkal, ám köztük olyan Árpád-kori sírleletekkel, mint II. és III. Béla korában, vagyis a 12. században vert pénzérmék és S-végű hajkarikák, amelyek jellegzetesen Árpád-kori, azaz 11-13 századi, a női viselethez tartozó „divatékszerek” voltak. Mindebből a régészek azt a következtetést vonták le, hogy ezen a helyen volt egy korai temető, amely az Árpád-kornak a középső, illetve az utolsó harmadában bizonyára létezett.
Szörényi Gábor András szerint ahol temető volt, ott templom is volt, hiszen abban a korban Szent László király, illetve Könyves Kálmán király törvényei értelmében megszentelt földben, vagyis templom köré lehetett csak temetkezni. A régész szerint mindebből nagyon úgy tűnik, hogy az államalapítástól számítva a Szent György-plébániatemplom volt Miskolc első temploma, a Szent István-templom (ma: avasi református templom) pedig a második. Mint mondta, a Szent György-templom később elvesztette plébániai jogait, mely jogokat a Szent István-templom vett át, majd a miskolci eklézsia.
(Címlapfotó: Parai Roland)