Ugrás a tartalomra

Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon

Létrehozva
Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon az 1990-es évekhez képest a globális felmelegedés hatására.
Kép

A Föld két nagy kiterjedésű jégmezője 6,4 billió tonna jeget veszített el 1992 és 2017 óta a tudósok szerint, akik a két sarkvidék műholdadatairól végeztek átfogó elemzést.

A vizsgált periódus jégolvadása 17,8 milliméterrel emelte a tengervizek szintjét globálisan.

"Ma a jégtakarók számlájára írható a tengerszint-emelkedés nagyjából harmada, míg az 1990-es években az arány valójában elenyésző, körülbelül ötszázalékos volt" - magyarázta Andrew Shepherd, a Leedsi Egyetem professzora a BBC hírportáljának.

A tudós a jégmezők tömegéről folyó összehasonlító kutatási projekt (Ice Sheet Mass Balance Intercomparison Exercise, Imbie) egyik vezetője.

A kutatásban résztvevő szakértők majdnem három évtized sarkvidékekről készített műholdas megfigyelési adatait tekintették át. Ezek a műholdak nyomon követték a jégmezők tömegének, mozgásának és gravitációjának változásait. Az Imbie antarktiszi értékelését a Nature tudományos lap 2018-ban, a grönlandit pedig friss számában közölte.

A tudósok az eredményekhez azt is hozzáfűzték, hogy a jégolvadás az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) számítógépes modellezései alapján készült 2014-es értékelése 53 centiméteres globális vízszintemelkedést vár 2100-ra.

Az Imbie szakértőinek tanulmánya azonban azt mutatta, hogy az antarktiszi és grönlandi jégolvadás sokkal pesszimistább forgatókönyvet sugall, valószínűleg további 17 centiméterrel növeli a század végére szóló becslést.

"Ha ez valóra válik, 2100-ra 400 millió embernek kell az évenkénti parti áradásokkal szembenéznie" - mutatott rá Sheperd.

Grönland és az Antarktisz kissé eltérően reagál az éghajlatváltozásra. A déli-sarkvidéki jégolvadás leginkább az óceáni vízhőmérséklet emelkedésének számlájára írható, mely a jégmezők szélét támadja. Az északi-sarkvidéki jeget is éri ez a hatás, azonban itt a melegedő levegőt is hozzá kell adni.

A két sarkvidék összesen 17,8 milliméteres tengerszintemeléséből 10,6 milliméter (60 százalék) a grönlandi, 7,2 milliméter (40 százalék) az antarktiszi olvadásnak tulajdonítható.

Az 1990-es években mintegy 81 milliárd tonna olvadt el évenként a két sarkvidéken, a 2010-es évekre ez évi 475 milliárd tonnára emelkedett.

Ez is érdekelhet

Erdélyi árvíz
A víz levonulóban, az emberi tragédiák maradnak
VilágHavaria
Sok nagyborosnyói árvízkárosultnak szó szerint semmije sem maradt, adományokkal segíthetünk.
Útra kész a második magyar űrhajós.
Kapu Tibor várhatóan június 10-én indul a Nemzetközi Űrállomásra
VilágTudomány
Az Axiom-4 nemzetközi űrmisszió legkorábban június 10-én, helyi idő szerint 8 óra 22 perckor (közép-európai idő szerint 14 óra 22 perckor) indulhat el a floridai Kennedy Űrközpontból a Nemzetközi Űrállomásra Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóssal a fedélzetén - hangzott el a küldetésről tartott keddi online sajtótájékoztatón.
Függőlegesen szerelik fel a napelemeket, de még nem őrültek meg
VilágGazdaság
Bajorországban épült meg az első úszó napelemes rendszer függőleges elrendezéssel.
Jelentős károkat okozott az árvíz a székelyföldi Nagyborosnyón
VilágHavaria
A magyar Ökumenikus Segélyszervezet is segítséget nyújt a megáradt Zágon és a Kovászna folyók között rekedt településen.