Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő volt az MCC Miskolci Képzési Központ soron következő vendége. Előadásának központi témája Ukrajna volt. Kitért az országban dúló háborúra, valamint arra is, mennyire reális északkeleti szomszédunk csatlakozása az Európai Unióhoz vagy a NATO-hoz: nyitott ajtó vagy bezárt kapu?
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, író
A budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem történelem és politikaelmélet szakán végzett 2000-ben. 2008-ban védte meg summa cum laude a XX. századi ír nemzeti küzdelmeket feldolgozó doktori disszertációját az ELTE új- és jelenkori egyetemes történelemmel foglalkozó doktori programjában.
2005-ben és 2009-ben megkapta a Honvédelemért Kitüntető Cím III., majd II. osztályát, 2014-ben pedig a NATO-ban végzett munkája elismeréseként Áder János köztársasági elnök tüntette ki a magyar NATO tagság 15. évfordulója alkalmából. Jelenleg a a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.
A végső válaszra nem kellett várnia a hallgatóknak: Demkó Attila úgy véli, Ukrajna egyik szervezeti tagságra sem áll készen, mindkét lépés elhamarkodott volna. A szakértő szerint egy tucat uniós ország látja ezt így, de csak Magyarország emel hangot az ukrán csatlakozás ellen.
Csatlakozás az EU-hoz
A szakértő véleménye, hogy ennek a legveszélyesebb vonzata a szolidaritási klauzula, ami azt biztosítja, hogy terrortámadás, illetve természeti vagy ember okozta katasztrófa esetén valamennyi - nemzeti és uniós szinten - érintett fél együttműködjön a gyors, hatékony és következetes reagálás érdekében. Magyarul, Ukrajna felvétele esetén a tagállamoknak be kell avatkoznia, ha az orosz agresszió tovább folytatódik, ami könnyen a háború eszkalálódásához vezethet.
2005 elején Viktor Juscsenko elnökké választása után bejelentette az ország csatlakozási szándékát. Bár 2008-ban az Európai Unió és Ukrajna közötti csúcstalálkozón Juscsenko reményét fejezte ki, hogy megindulhat országának csatlakozási előkészítése, erre nem került sor, mert ezt Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg is ellenezte akkor azt.
Demkó Attila azt mondta, volt, aki elhitte 2008-ban, hogy a csatlakozás lehetséges, de 2014-ben, az oroszok bevonulásával biztossá vált, hogy Ukrajna nem lesz tagállam.
Nem béke, fegyverszünet
Az egyik legfontosabb ok, az, hogy Ukrajnában nincs béke, nincsenek hosszútávon elismerhető határok. Demkó Attila szerint a fegyverszünet lehetőségét nevezzük jelenleg békének. A legjobb, amiben reménykedhetünk, hogy az orosz-ukrán határon kialakul egy nagyjából húsz kilométeres demilitarizált sáv, mindkét oldalon aknamezőkkel és szögesdrótokkal. Ez pedig nem felel meg a határ fogalmának.
A másik ok a háború, ami igencsak véres: a szakértő becslései szerint mindkét oldalon kétszázezer halott lehet (a hivatalos közlésekben mind az oroszok, mind az ukránok ennek csak a felét ismerik el), azonban Ukrajnában jóval több a civil áldozat.
Hangsúlyozta, az, hogy egy konfliktusban lévő ország uniós felvételét más országok a saját érdekeik szerint akadályozzák, nem precedens nélküli: Ciprust és Horvátországot hozta példának. Úgy véli, a gyorsított folyamat azonban precedens nélküli volna.
Gazdaság és korrupció
Egy másik fontos tényezőként, ami a csatlakozás ellen szól, az ukrán gazdaságot említette.
Emlékeztetett: öt évvel ezelőtt az átlag magyar bér ötször annyi volt, mint Kárpátalján. Azt is indokként hozta, hogy a csatlakozási folyamat elindításakor Ukrajna gazdasági értelemben nagyobb távolságra volt tőlünk, mint annak idején, a kilencvenes években mi az unió egyik zászlóshajójától, Ausztriától.
A csatlakozás egyik fő veszélyeként az ukránok kivándorlását határozta meg. Kifejtette: az ország súlyos demográfiai katasztrófa előtt áll – 2001 óta nem voltak népszámlálások sem a lesújtó adatok miatt. Demkó Attila Ukrajna jelenlegi népességét huszonhat-huszonnyolcmillió főre becsüli.
Úgy véli, a jobb élet reményében rengeteg ukrán hagyná ott a hazáját, ha az uniós tag volna, ami az országot még mélyebb gödörbe taszítaná.
Mindemellett az ukrán korrupciót is az ellenérvek közé sorolja. Demkó Attila szerint az uniós források nem csak az ukrán embereken segítenének, hanem azt a gépezetet is olajoznák, ami kiszivattyúzza az állami pénzeket az országból.
A "nem" ereje
A szakértő konklúziója: segíteni kell Ukrajnát, hogy a gazdasága megfelelő szintű legyen a csatlakozáshoz. Úgy vélni, az ország jobban járna, ha végigjárná a hivatalos felvételi utat, nem pedig gyorsított eljárásban vennék fel a tagok közé.
A beszélgetés során elhangzott, hogy 2014-ben még Magyarország is támogatta Ukrajna Eu tagságát. Akkor azonban az ukránok olyan magyarellenes lépéseket tettek, amikkel magukra haragítottak minket.
Emlékeztet: nem arról van szó, hogy egy kis ország gátolna egy nagy országot, hanem arról, hogy az egyik fél, aki már uniós tag, az érdekei mentén szavaz.
„Az ukránoknak meg kell érteniük, hogy muszáj kiegyezniük velünk.”
– emelte ki Demkó Attila, aki két kardinális pontot említett. Az egyik a háború lezárása, a másik a kárpátaljai magyarság kérdése. A magyar diplomáciának viszont biztosítania kell a kőolaj behozatalát, ami lényeges szempont az ukránokkal való tárgyalások során.
