Miskolcon zajlik az U20-as B-csoportos női kosárlabda Európa-bajnokság. A magyar válogatott „természetesen” Magyar Gergely szövetségi edző irányításával muzsikál, közben a DVTK Aréna lelátóján ott toporzékol a szakvezető édesapja, a máig népszerű Magyar Attila.
A kosárlabda az életük
– Nálunk évtizedek óta minden a kosárlabdáról szól – kezdte az apuka. – Hetvenkettő vagyok, a Földesben Osgyáni Zoltán volt a testnevelő tanárom és a kosáredzőm, majd jött a Miskolci EAFC és a negyvennégy esztendős fiam ugyanezt az utat járta be: ő is földesistaként, majd MEAFC-játékosként indult. Az egyesületi karrierünk azonban már eltért: én Miskolcról elmentem Zalaegerszegre, Geri Szegedre, utána Szekszárdra, aztán hazajött és a DVTK Akadémia kötelékében már igazgatóként dolgozik. A fiam a női vonalra esküszik és korábban dolgozott már az U16-os válogatottal is.
Tapsol és kiabál
Arra a kérdésre, hogy milyen érzéssel ül fel a lelátóra, amikor tudja, hogy a kispadon a fia ül, vagy a meccseken izgalmában inkább fel és alá sétál, a civilben gépészmérnök-tanár ezt válaszolta:
– Egy apának mindig megdobogtatja a szívét, ha a gyerekét látja, főleg így, hogy ketten, együtt már szép lassan vagy száz éve elkötelezettjei vagyunk ennek a csodálatos labdajátéknak. Szurkolok, tapsolok, kiabálok, szakmai beköpéseket teszek, például ezeket: védekezz, fel a kéz, hajlítsd be a lábad, dobjál, passzolj. A mérkőzések után soha nem megyek el, türelmesen megvárom a fiamat, akivel magától értetődően elbeszélgetünk a pályán történtekről.
Mindig megvárja
Izgalmas téma, hogy vajon mi hangzik el közöttük, Magyar Attila viszont nem szolgált extra kulisszatitkokkal:
– A győzelmek után először mindig gratulálok Gerinek, majd ha látok valamit, akkor szóba hozom neki. Csak olyat említek, ami esetleg elősegítheti az általa vezetett válogatott előmenetelét. Vagyis szó sem lehet arról, hogy „beleugassak” a munkájába, netalán tanácsokkal szolgáljak neki. Ezek a diskurzusok amolyan apa és fia közötti eszmecserék, Geri kiválóan tudja a dolgát, nincs szüksége arra, hogy a némi humorral szólva a súgógépje legyek.
