Ugrás a tartalomra

Már az utolsó simításokat végzik a Grabovszki-házon

Létrehozva
A MÜHÁ-val szemközti épület homlokzatai az elmúlt egy év során teljesen megújultak.
Kép
grabovszki_haz_251015ml-3.JPG
Fotók: Mocsári László

Novemberre készülhet el a Művészetek Házával (MÜHA) szemközti Grabovszki-ház homlokzata. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Rákóczi utca 14. szám alatt épület felújítása még egy szűk éve, tavaly november végén kezdődött. 
A rekonstrukció terveit jegyző Karcműhely építész iroda építésze, Szél Norbert azt mondta, jelenleg már a befejező munkákat végzik, „kevés hiányzik ahhoz, hogy az épület visszanyerje eredeti állapotát”.

Korábban beszámoltunk róla, hogy a felújítás során az észak-nyugati, földszintes épület nyugati homlokzatán találtunk például egy befalazott, kőkeretes, míves acélráccsal ellátott ablakot, ami most a felújítás után újból láthatóvá vált. Ugyanennek az épületnek az északi homlokzatán pedig előkerült a régi, eredeti kőlábazat. Ehhez kapcsolódó érdekesség, hogy az eredeti kőlábazat a bogácsi kőbányából származik, és ennek alapján állítjuk helyre a teljes lábazatot szintén Bogácsról származó kőből, még ha nem is ugyanabból a bányarészből, hiszen az már nincsen nyitva 

– tette hozzá. 

Kép
grabovszki_haz_251015ml-1.JPG

Szél Norbert elmondása szerint a kivitelező jelenleg még a Kálvin János utcára és a Művészetek Házára néző homlokzaton dolgozik: előbbi helyszínen az osztópárkány alatti földszinti részt kell még színezni, utóbbin pedig pinceszellőző rácsok, a cégtáblák és egy névtáblarendszer hiányzik. Kiemelte, a munkák végével kikerül majd az épületre egy információs tábla is, mely az épület történetét meséli majd el a járókelőknek. 

Ahogyan arról korábban már írtunk, a Grabovszki-ház ugyan egyetlen házszám alatt áll, tulajdonképpen három külön épült házból áll, melyek az évtizedek, századok alatt összeépültek a középkori Miskolc észak-déli tengelyén, vagyis a Rákóczi Ferenc utcán.

Kép
grabovszki_haz_251015ml-2.JPG

A tömb építését a 18. század végén kezdték el, és gyakorlatilag folyamatosan épült ki a mai formára egészen a huszadik század közepéig. Az utolsó jelentős változás az észak-keleti sarkon álló épület emeletráépítése volt, melyre annak idején a városban jellemző lakáshiány miatt volt szükség. A viszonylag hosszú építési idő miatt a helyreállítás során nem az a cél, hogy egy konkrét időpontot bemutassunk az épületegyüttesnél, hanem az, hogy mindhárom épületet abban a korában láttassuk, ami a legjellegzetesebb, a leginkább bemutatható 

– mondta el korábban Szél Norbert.

Az építész hozzátette, a ház újjászületése sok más belvárosi épületnek, egészen pontosan azok tulajdonosának példa lehet arra, hogyan fogjanak bele egy ilyen rekonstrukcióba.