Mint írták, egyebek mellett bronzból készült szobor, serpenyő és bronzveretes faládika, összecsukható tábori vasszék, több kerámiaedény, érme, illetve egy légiós aranygyűrű került elő az Antoninus Pius császár (138-161) korából származó, Bóly szomszédságában feltárt sírból. Kiemelték: a második századi temetőkben ritkán előforduló, általában gazdag melléklettel ellátott, úgynevezett "padkás hamvasztásos" típusú sír feltárása során talált összecsukható tábori szék és az aranygyűrű a Flavius-korban állandósult Duna-menti katonai jelenléttel hozza kapcsolatba a temetkezést.
Kitértek rá: a temetkezési formára jellemző, hogy a vasszögekkel ácsolt, nagyméretű gerendákból épített máglyán a halottat a pogány rítusra jellemző sírmellékletekkel hamvasztották el. A máglya összeroskadását követően a maradványokat a téglalap-alakú sír közepén ásott szűk, függőleges falú, szintén téglalap alakú gödörbe húzták be.
Mint írták, a Bóly környéki lelet legközelebbi párhuzama a pécsi Nagy Lajos Gimnázium tornacsarnoka alól került elől, ahol kőből épített fal is keretezte a sírt, amely a Bóly környéki lelet esetében hiányzott.
Felidézték: a hitelesítő leletfeltárás azt követően indult meg márciusban, hogy Hendinger Zoltán, a JPM külsős munkatársa a ritka, római kori, összecsukható tábori vasszékre lelt egy műszeres lelőhely-felderítés során.
