Ismét sokan kerestek meg különböző elévüléssel kapcsolatos kérdéssel, ezért fontos ezt a kérdést újra körbejárni. Az elévülés jogintézményének indoka, hogy ha a jogosult, a jogait viszonylag hosszú időn keresztül nem érvényesíti, úgy nem „érdemli meg”, hogy a bíróság segítséget nyújtson a számára az igénye érvényesítéséhez. E mellett az idő múlása a követelés bizonyítékainak elenyészéséhez vezethet, amely megnehezíti a valóságnak megfelelő bizonyítást.
Fontos tudni, hogy az elévüléssel maga a tartozás nem szűnik meg, tehát követelhető, viszont bírósági úton már nem kikényszeríthető, azaz nem lehet végrehajtani. Ha azonban a kötelezett önkéntesen teljesíti az elévült követelést, utólag nem követelheti vissza a kifizetett összeget, akkor sem, ha később kiderül, hogy az már elévült a teljesítéskor. Lényeges, hogy törvénybe ütközik a szerződéses kapcsolatok körében, az elévülés kizárása.
Az elévülés korábbi szabályai szerinti általános határidején az új törvény, vagyis a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. sem változtatott, vagyis főszabály szerint 5 év az elévülés. Ez alól azonban számos kivétel van, így minden esetben egyedileg kell megvizsgálni, hogy az adott követelés elévült-e avagy sem.
A polgári jog fő szabálya érvényes az általános kártérítési igényekre, azonban, veszélyes üzemi felelősségből eredő károkozás esetén már csak három év az elévülési idő. A biztosítási jogviszony esetében, a biztosítók szabályzataikban gyakran élnek azzal a lehetőséggel, hogy a polgári törvénykönyv alapján, a felek írásban eltérhetnek a jogszabályban rögzített elévülési időtől. Van olyan is, hogy csupán egy év áll rendelkezésre a károsultnak arra, hogy a kárigényét a biztosítóval szemben érvényesítse. Minden ügyben a konkrét biztosítási szerződést kell megvizsgálni.
A Munka Törvénykönyve általános jelleggel kimondja, hogy a munkajogi igények 3 év alatt évülnek el. Így elmondhatjuk, hogy a munkajog területén főszabály szerint rövidebb az elévülési idő, mint a polgári jogban.
Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó egyedi előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint egy év alatt, a készülékvásárlásból eredő polgári jogi igények pedig 5 év alatt évülnek el.
Az energia (áram- és földgáz) közmű szolgáltatásoknál az elévülés három év. Ez utóbbi két elévülési szabályt az Országgyűlés 2018-. decemberében hozott törvénymódosítással emelte fel a jelzett három évre, a korábbi két évről.
A hulladékdíjnál nincs külön nevesített elévülés, így az általános öt év érvényes. Ugyanez igaz a víz és csatornadíjakra is, vagyis ezen szolgáltatás esetében is 5 év az elévülési idő. A parkolási díjak érvényesítésére vonatkozó igény elévülés ideje egy év.
