Miközben az Európai Unió a földrész legnagyobb gazdasági-katonai kihívásaira akarna közös válaszokat adni, egy jóval kisebb volumenű ügyben éppen most mutatta meg cselekvőképtelenségét. Hiába került ugyanis már igen közel a kontinens az óraátállítás intézményének egységes eltörléséhez, az Európai Bizottság visszavonta javaslatát, így megmarad a téli-nyári időszámítás kettőssége.
A változás évek óta napirenden volt, 2019-ben az Európai Parlament már megszavazta a javaslatot, ám a tagállamok vezetőit tömörítő tanácsban azóta nem jutottak dűlőre abban, hogy a téli vagy a nyári maradjon meg végérvényesen.
Az óraátállítást először az első világháború alatt vezették be energiát spórolandó, majd az 1970-es évek olajválsága hozta vissza. A 2001-es irányelv szerint minden országban március és október utolsó vasárnapja az óraátállítás ideje. 2019-ben még úgy tűnt, végleg megpecsételődik a többség által gyűlölt óraátállítás, akkor azonban a Covid minden tervet átírt. A 2018-ban benyújtott javaslatot az Európai Parlament egy évvel később a tagállamok dűlőre jutása után megszavazta, ekkor mindenki úgy készült, 2021-ben véget ér az évi kétszeri ugrálás a téli és a nyári időszámítás között. Az EP döntése után azonban a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanácsnak is el kellett volna fogadnia a javaslatot annak hatálybalépéséhez, de jött a pandémia, és minden napirendi pontot felülírt.
A Világgazdaság szúrta ki, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a sokévi hercehurca után leveszi a napirendről a kérdést, így hivatalosan is marad a 2001-ben alkotott irányelv, miszerint minden év márciusának és októberének utolsó hétvégéjén átállítjuk az óráinkat.
A magyar kormány a korábbi években többször is úgy nyilatkozott, egyetértenek az óraátállítás eltörlésével. Legutóbb Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy februári Kormányinfón beszélt arról, hogy a nyári időszámítást támogatják a télivel szemben.
A nyári időszámításra először még az Osztrák–Magyar Monarchia idején, 1916. április 30-án tértünk át, német példára. A németek azért döntöttek emellett, hogy kevesebb mesterséges fényt kelljen előállítani a háború idején, és ezáltal spórolhassanak az energiahordozókon. A példát hasonló megfontolásokból követték más országok is, bár voltak időszakok, amikor itt-ott eltörölték az átállítást.
Magyarországon például 1958–1979 közt szünetelt a nyári időszámítás használata, de 1980-ban ismét bevezették (ugyancsak energiamegtakarítási céllal) az évente kétszer történő óraátállítást. 1996 óta pedig kormányrendelet is előírja ennek kötelező alkalmazását.
A következő óraátállításra éppen cikkünk megjelenése után egy héttel kerül sor: szombatról vasárnapra virradó éjjel egy órával előreállítjuk az időt, magyarul kevesebb idő jut az alvásra.
