Megjelent a Magyar Közlöny 101. száma, benne a legfrissebb utónévjegyzék. A névlista minden évben tartogat meglepetéseket, idén pedig különösen sok szokatlan választás került bele: görög istenek, mitológiai hősök, latinos és franciás csengésű ritkaságok, valamint magyarosított idegen nevek egyaránt.
A fiúnevek közül rögtön szembetűnik Zeusz és Apolló, a görög mitológia két istene, valamint Leonidász, a spártai király neve. A klasszikus germán hagyományt a zeneszerzőkhöz köthető Ludwig és Wolfgang képviselik, míg a mediterrán hangulatot a játékos csengésű Patrikó és Rolfinó hozzák be.
A lánynevek között a nemzetközi divatot tükrözi az Aliszandra, a magyar átírásban is különleges Dzsenifer, vagy a virághoz kötődő Jázminna. Egzotikusabb választás az arab eredetű Anisz, míg a mitológiát kedvelők körében vonzó lehet Medea vagy a római szerelem istennőjéről elnevezett Vénusz. A ritka szláv gyökerű Szaniszla régi hagyományt éleszt újjá.
A feltűnőbb, idegen hangzású vagy ritkább nevek között szerepel az újra divatba hozott Hermina, az olaszos csengésű Olivérió, a görög-latin eredetű Zenóbia, valamint a franciás Szuzett. A görög mondavilág kedvelői akár Ariadné nevét is adhatják gyermeküknek – ő volt az, aki segítette Thészeuszt kijutni a labirintusból.
Az idei lista tehát egyszerre tükrözi a hagyományőrzést és a nyitottságot: a szülők választhatnak klasszikus, több száz éve ismert neveket, de akár olyan különlegességeket is, amelyekkel biztosan kitűnik majd a gyermek az iskolai névsorból.
Úgy fest, 2025-ben már könnyen előfordulhat, hogy egy óvodai csoportban egymás mellett játszik majd Zeusz és Dzsenifer, miközben Patrikó és Ariadné a homokozóban építik fel saját kis birodalmukat.
Csiszár Míra
