A világ 2022-ben 1,05 milliárd tonna élelmiszert pazarolt el, ami 132 kilogrammot jelent fejenként – ez közel az ötöde annak a mennyiségnek, ami a fogyasztókhoz eljutott. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése szerint e pazarlás 60 százaléka a háztartásokban történt (79 kg/fő/év), 28 százaléka a vendéglátásban és közétkeztetésben, 12 százaléka pedig a kereskedelemben. Ez azt jelenti, hogy világszerte a háztartások naponta több mint egymilliárd adag ételt dobnak ki, miközben 783 millió ember éhezik, és az emberiség harmada élelmiszer-ellátási bizonytalansággal küzd.
Az élelmiszerpazarlás hatalmas környezeti terhet is jelent: a kidobott ételek a világ éves üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 8–10 százalékát adják – ez közel ötszöröse a teljes légiközlekedési szektornak. Emellett az élelmiszerpazarlás az ökoszisztémákra is súlyos nyomást gyakorol, hiszen a világ mezőgazdasági területeinek közel harmadát feleslegesen használjuk. A gazdasági veszteség évente körülbelül 1000 milliárd dollárra tehető az UNEP jelentése alapján.
A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a számok riasztóak, több ország is bizonyította, hogy átfogó intézkedésekkel jelentős eredmény érhető el. Az Egyesült Királyság 18, Japán pedig 31 százalékkal csökkentette az élelmiszerpazarlását, ami azt mutatja: a kormányok, önkormányzatok és vállalkozások közös erőfeszítései kézzelfogható változást hozhatnak.
Magyarország: javuló trend, tudatosabb fogyasztók
Jó hír, hogy Magyarországon is mérséklődött az élelmiszerpazarlás. A Nébih Maradék nélkül programjának negyedik, több mint 500 háztartást vizsgáló felmérése szerint 2022-re 59,9 kg/fő/év-re csökkent az élelmiszerhulladék mennyisége. Ez 27 százalékos javulást jelent 2016 óta, amikor még 68 kilogramm volt az egy főre jutó éves átlag. Ennek nagyobb része az úgynevezett nem elkerülhető hulladék, azaz például a tojáshéj, kávézacc, a csontok, az almacsutka, a krumpli- vagy banánhéj, stb., ezzel szemben elkerülhető hulladéknak azok az élelmiszerek számítanak, amelyeket csak azért dobunk ki, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlottak, vagy egyszerűen csak feleslegesen vásároltuk meg.
A pazarlás mértékének csökkenése alapvetően annak köszönhető, hogy a száguldó élelmiszerárak miatt a háztartások a korábbiaknál tudatosabban vásárolnak és terveznek. Míg 2016-ban fejenként még 33,1 kilogramm volt az elkerülhető élelmiszerhulladék, addig 2022-re ez 24 kilogrammra csökkent.
A javuló eredmények ellenére továbbra is a már elkészített ételek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek toplistáját (10,06 kg/fő/év). Ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év), a pékáruk (2,72 kg/fő/év), majd a tejtermékek (2,10 kg/fő/év).
Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a pékáruk esetében 6 év alatt közel 60 százalékkal sikerült mérsékelni a pazarlást, a kész ételeknél pedig közel 25 százalékos csökkenés figyelhető meg.
Még 430 ezer honfitársunk jól lakhatna
A jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 40.000 forint értékű élelmiszert pazarol el, amely a teljes lakosság szintjén több mint 380 milliárd forint veszteséget jelent. A teljes élelmiszerpazarlás mennyisége Magyarországon meghaladja a 230 ezer tonnát évente, amelyből 430 ezer ember jóllakhatna egy éven át, napi három bőséges étkezéssel számolva.
Másfelől vizsgálva a kérdést a 2016-os értékhez képest 15.000 forinttal csökkent az egy főre jutó élelmiszerpazarlás értéke, vagyis összességében a Nébih számításai szerint a magyar fogyasztók összesen több mint 140 milliárd forint értékű étel kidobását kerülték el a tudatosabb vásárlással, tervezéssel, ételkészítéssel és tárolással.
Ha a jelenlegi csökkenési ütem folytatódik, Magyarország 2030-ra elérheti az ENSZ 12.3 fenntartható fejlődési célját, amely szerint felére kell mérsékelni a fogyasztói élelmiszerpazarlást. Bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben résztvevő háztartások több mint 80 százaléka úgy véli, még ha nem is túl jelentős mértékben, de képes lenne csökkenteni a kidobott élelmiszer mennyiségét.
A Nébih kutatása ugyanakkor arra is rámutat, hogy a pazarlás fő oka legtöbbször a figyelmetlenség és a nem megfelelő tervezés – a háztartások tagjai gyakran elfeledkeznek egy-egy ételről, vagy túl sokat vásárolnak, főznek, így az étel megromlik. Pozitív fejlemény azonban, hogy a fogyasztók az árak emelkedése ellenére sem vállalnak élelmiszerbiztonsági kockázatot: ha kétséges az étel állapota, inkább kidobják.
Tippek az élelmiszerpazarlás mérséklésére
A tudatos vásárlás és tárolás sokat segíthet abban, hogy kevesebb étel végezze a kukában – hívják fel a figyelmet az LG szakértői. Érdemes bevásárlólistát írni, és lehetőleg nem éhesen menni a boltba, mert így elkerülhetők a felesleges impulzusvásárlások. A heti menü előzetes megtervezése is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy csak annyi élelmiszert vegyünk, amennyire valóban szükség van.
Ahelyes tárolás is kulcsfontosságú: a hűtőt érdemes 4 °C körülire beállítani, és a „first in, first out” elv szerint rendezni, vagyis az előbb lejáró ételeket előre, látható helyre tenni a polcokon. Alapvetően hasznos, ha a zöldségek a zöldséges rekeszbe, a tejtermékek a középső polcra, a húsok pedig a leghidegebb részre kerülnek.
Sokféle élelmiszer – például a kenyér, a gyümölcs vagy a készételek – biztonságosan lefagyasztható, így hónapokig eltartható.
A főzésnél segíthet, ha inkább kisebb adagokat készítünk, és szükség esetén pótoljuk, így kevesebb maradék keletkezik. Ha mégis megmarad étel, azt érdemes új fogásokba beépíteni – például a sült húsból szendvicsfeltét, a rizsből rakott étel készülhet. Fontos azonban, hogy az újrafelhasználás mindig az élelmiszerbiztonsági szabályok betartásával történjen: a romlás jeleit mutató ételt soha ne használjuk fel.
