A Megyeháza otthont adott az alispánnak, itt találkoztak a megye küldöttjei, volt itt levéltár, de még börtön is, ma pedig itt ülésezik a megyei közgyűlés.
Borsod vármegye házát – idézi fel a Megyeháza által kiadott közlemény – 1725-27. között építették fel, helyet kapott benne a hivatali helyiségek mellett egy nagy ülésterem és levéltár is. A jelenlegi formájában ismert Megyeháza 1795-1836. között épült meg klasszicista stílusban. Az épület középtengelyében, az emeleten kapott helyet a Díszterem. Az 1843-as tűzvész utáni helyreállítás során készült el a karzat, 1913-ban pedig Raksányi Dezső festőművész vászonra festett képeit felragasztották a mennyezetre, illetve két új Zsolnay-porcelánból készült kályhát helyeztek el, oromzatukon a vármegye oroszlános címerével.
Borsod vármegye székházának díszterme Miskolc legelső kiállítóhelye, a falai között gyarapodó képtár a térség legrégibb múltra visszatekintő közgyűjteménye. A díszterem falain hagyományosan arcképek függtek, melyek ábrázoltjairól a vármegye döntött, így hűen tükrözte, hogy a közösségnek mely közéleti nagyságok jelentettek követendő példát. E portrégalériák az idők során folyamatosan gyarapodtak, és szemléltették a vármegye múltját, politikai állásfoglalását: a reformkorban már megjelentek a hazafias érzületet tükröző portrék is, és idővel a „magyar oldal” vált hangsúlyossá. A képmások megfestetését minden esetben a megyegyűlés határozta el, az elkészült festményt pedig ünnepélyes keretek között leplezték le.
A II. világháborút követően az addigi példaképek portréi a kommunista rendszerváltással elvesztették jelentőségüket, lekerültek a falakról, emiatt elkallódtak, raktárakba, szerencsés esetben múzeumba kerültek.
Borsod vármegye panteonja maga is hiányosan maradt ránk. Számos képmásról — köztük II. Rákóczi Ferenc, József nádor, Kossuth Lajos portréiról — csak forrásokból nyerünk értesülést. A rekonstruálható Borsod vármegyei képgyűjtemény azonban a veszteség ellenére is kiemelkedő nemzeti kincsünk: a történelmi Magyarország egyik leggazdagabban fennmaradt kollekciója, amely vármegyei akaratból született.
A felújítás során – kormányzati támogatással – megerősítették a karzatot, ami szerkezetileg és esztétikailag is megújult. Mankovits Tamás iparművész közreműködésének köszönhetően a mennyezeti lámpák is megújultak, az esztétikai változások mellett LED-del egészültek ki.
Továbbá: teljes egészében kicserélték az elektromos hálózatot, a falak pedig az eredetire hajazó világosszürke színt kaptak. És újra felkerültek az olajfestmények a falakra, ezekhez UV-, és klímavédelmi berendezéseket szereltek be.
