A projekt egyik megvalósítója a Görögkatolikus Cigánymissziós Koordinációs Iroda volt, amelynek részéről Makkai László atya beszélt arról, hogy miért döntöttek a közösségfejlesztés módszertanának bevonása mellett. Mint mondja, a periférián élőket igyekszik segíteni az iroda lelkipásztori jelenléttel. Ez a cigánypasztoráció, az egyház egyik társadalmi programja.
Arra vállalkoztak, hogy kiválasztanak és felkészítenek olyan civileket, akik a jövőben a lelkészekkel közösen dolgoznak a pasztoráción. Ezek a mostanra már szakemberek olyan egyének, akik jól ismerik a helyi embereket és adottságokat, így könnyebben tudnak közösséget építeni és fejleszteni az adott területen – ezzel pedig az egyházi munkát is támogatják.
Hogy miért pont a közösségfejlesztés módszerét választották? Az atya úgy látja, hogy a mai, egyre inkább én-központú világban felértékelődik a közösségek szerepe. Az emberek összefoghatnak és egymást segíthetik, támogathatják, ami nagyon fontos.
Szakmai megvalósítóként a miskolci Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület csatlakozott a programhoz. Sélley Andrea egyesületi tag elmondta, szemléletformálással indítottak a projekt terepeit adó megyei településeken. Az egyház ugyan nyitott a közösségfejlesztés és a partnerség módszertanára, azonban az alapokat ugyanúgy el kellett sajátítania a lelkipásztoroknak és roma segítőiknek.
Ezután kezdődhetett meg a közösségfejlesztő munka, amely hosszas folyamat volt, de eredményként büszkén mondja a szakember, hogy Homrogdon és Rakacán bejegyzett civil szervezet is létrejön a projektnek köszönhetően. Ez hosszú távon azt jelenti, hogy intézményesített keretek között válnak képessé saját érdekeik képviseletére a helyi hátrányos helyzetű közösség tagjai; az egyház segítségével.
(Borítókép: Görögkatolikus Cigánymissziós Koordinációs Iroda)
