Magyarországon május 1-jét, a munka ünnepét paradox módon munkaszüneti nappal ünnepeljük, amikor a legtöbb településen majálisokat rendeznek. Az egyház pedig Szent Józsefre, az ácsra, Jézus Krisztus nevelőapjára emlékezik.
A jeles nap a mai formájában modern kori vívmány, de számos, jelenleg is élő népszokás kapcsolódik ehhez az időszakhoz. Ilyen például a májusfa állítás, vagy a májuskosár ajándékozás. Mindkettő a szerelemhez, a tavaszhoz és az udvarláshoz kötődik.
Ez szűzlány vándorbotja
- Május 1-je az egyházi ünnepkörben hagyományosan a 8. században élt Jakab és Fülöp hittérítők napja, akikhez csatlakozott egy Valburga nevű szűzlány is. A rossz nyelvek megszólták a lányt és nem akarták róla elhinni, hogy tiszta maradt. Azért, hogy tisztaságát bizonyítsa, a vándorbotját beszúrta a földbe, ami május 1-re kivirágzott – nyilatkozta Bodnár Mónika, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület elnöke, nyugalmazott néprajzos muzeológus.
– Egy másik legenda szerint pedig a hittérítők egy üldözője megjelölte azt a házat zöld gallyal, ahová betértek, hogy a katonaság megtalálja őket. Viszont, mire odaértek a katonák, már egy angyal közbelépett és minden ház elé zöld gallyakat állított. Különösen német ajkú és valamikor német hatás alatt álló területeken ezekből a történetekből eredeztetik az ünnepet – fűzte hozzá. Megtudtuk azt is, hogy idekapcsolható a szintén május 1-jén tartott Walpurgis-éj nevezetű boszorkányszombatnak kikiáltott germán pogány ünnep is, amikor az ördögökkel találkoztak a boszorkányok.
Elmondta, hogy május 1-je hivatalosan a múlt rendszerben lett a munka ünnepe, bár a paraszti kultúrában is a tavasz a mezőgazdasági munka időszaka volt. A 20. században ehhez az egyház is alkalmazkodott oly módon, hogy az egyházi rend szerint ekkor tartják munkás Szent József ünnepét. Azóta több templomot az ő tiszteletére szenteltek fel. Jézus nevelőapja ácsként, kétkezi munkával kereste kenyerét. Így Isten iránti feltétlen bizalma és hűsége mellett, a szorgalom és az egyszerűség példája is a hívek felé.
Közösségi és jegyajándék
- Észak-Kelet-Magyarországon nagyon jellemző a májusfa állítás, amit általában május 1-jére, de néhány településen pünkösdre állítanak az eladó sorban lévő szeretett hölgyeknek az udvarlók. Ahol május 1-re állítják, ott jellemzően pünkösdkor bontják el. A májusfa lehet egyszerű zöld gally, vagy akár egy egész fa is feldíszítve, esetleg legallyazva – számolt be az etnográfus.
- Már évszázadokkal ezelőtt is följegyezték, hogy a jegyajándék mellett, léteztek közösségi májusfák is. Például Miskolcon egy mészáros a mészárszéke előtt májusfát állított az oda betérő asszonyoknak. Manapság pedig jellemzően közösségi terekre, települések főterére és intézmények udvarára helyeznek el májusfát. Személyesen pedig inkább a kislányok kapnak májusfát édesapjuktól, az udvarlójuktól pedig májuskosarat. Ez a két szokás párhuzamosan él egymás mellett – ismertette.
Elmagyarázta, hogy a májuskosár már a polgárság találmánya, amely fokozatosan kezdi átvenni a májusfa szerepét, tehát szerelmi és jegyajándék. A benne található virágok, apró ajándékok és díszítés színei jelképesek, amelyek tájegységenként eltérőek lehetnek. A fehér azt jelenti, hogy házassági szándékkal közelít az ifjú a lányhoz. A megajándékozott pedig általában kiteszi májuskosarát az utcafrontra néző ablakba.
(Külső borítókép: minap - archív. Fotó: Juhász Ákos)
