néphagyomány
A farsang a tréfa, a bálok és az alakoskodás ideje
Vízkereszttől hamvazószerdáig tart a farsangi időszak, ami idén már február 18-án véget ér. A rövid farsanghoz sajátos népszokások kapcsolódtak.
A vidék farsangi íze, a csörögefánk
Az egyik legkülönlegesebb és legízletesebb farsangi fánkfajta a csörögefánk, vagy herőce, amit speciális alakjáról lehet felismerni.
Vízkeresztkor a Megváltó megjelenését ünnepeljük
Január 6-án szentelik meg a vizet a katolikus templomokban, vagy a természetben és a hagyomány szerint ekkor bontjuk le a karácsonyfát.
A régi kor embere a Fény születését is ünnepelte karácsonykor
A karácsonyi ünnepkör volt az egyik népszokásokban leggazdagabb időszak.
A régi karácsonyi asztalon mindennek jelentése volt
Karácsonykor nemcsak családtagjaikra, de az állatokra is gondoltak a háziasszonyok. Bajelhárító és termékenységi rítusok elemei is megfigyelhetők voltak az ünnepi asztalnál.
Luca-napi programkavalkád Miskolc belvárosában: a háromlábú kisszék és a seprű is előkerült
Luca és Kókány megérkezett Miskolcra. Az adventi villamos repítette őket a belvárosba. Luca-napon pedig sok vidámságot és színes programokat hoztak.
Mindenszentek éjszakáján hazalátogatnak a halottak – gondolták a régiek
A sírok rendbe tétele és a gyertyás emlékezés az elhunytak nyugalmának érdekében alakult ki a néphagyományban.
A Kárpát-medence népművészetét ünneplik a Diósgyőri Alkotóházban
A népi iparművészek apraja-nagyja bemutatja tudományát, amit ki is lehet próbálni, a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület seregszemléjén.
Május 1-jében a népi és az egyházi hagyomány is összefonódik
Ma már a munka ünnepeként gondolunk május 1-jére, ami modern kori szokás, de paraszti és egyházi hagyományok is köthetők hozzá.
Megelevenedtek a néphagyományok az Eszterlánc tagóvodában
A MIÓVI Néphagyományőrző Csoportjai találkoztak a magyar népviselet napján.