Ugrás a tartalomra

Ritka, veszélyes hüllőt észleltek Borsodban, nézzenek a lábuk elé a túrázók

Létrehozva
Különleges hüllőket regisztráltak a természetjárók az év folyamán, számos kígyóészlelés történt Magyarországon.
Kép
keresztes_vipera_borsod_251118.jpg
Keresztes vipera. Forrás: wikipedia

A kifejezetten kétéltűek és hüllők regisztrálására szolgáló térképen szerencsére rákosi viperát nem jegyeztek be, azonban Sátoraljaújhelynél feltűnt egy keresztes vipera és Zsolna környékéről is jelentettek egy élő példányt – számolt be a Bama.hu.

A keresztes vipera (Vipera berus) egy eurázsiai kígyóféle, a rákosi vipera mellett ez Magyarország két mérges kígyófajának egyike. Nevét jellegzetes mintázatáról kapta. A népnyelv régen kurta farkú kígyónak nevezte. Viszonylag rövid, vaskos kígyófaj, testhossza átlagosan 60-90 centiméteres. Pikkelyes bőrének színezete változatos, lehet szürkés, barnás, vöröses alapú, vagy éppen melanisztikus, egyszínű fekete is. Hátán barna, cikcakkos sáv fut végig a tarkótól a farok végéig, amit az oldalakon hasonló színű foltsor kísér. A faj rejtőzködő életmódot folytat, és különösen melegben nagyon éber is, és nagy távolságból észleli a felé közelítő embert. Veszély esetén minden esetben menekülni próbál előbb, de véletlen rálépés vagy megfogása esetén, hangos fújással kísért sziszegéssel igen hevesen védekezik, és a legvégső esetben villámgyors mozdulattal belemar a támadójába, ami nagyon gyakran először csak úgynevezett álmarás, mivel ténylegesen nem marja meg a zaklatót, csak többszöri marása után. Sok esetben az álmarás alatt mérget sem fecskendez be a megharapottba. A téli pihenőt követően február végén, márciusban jelenik meg, eleinte keveset mozog, és sokat sütkérezik. A telelésre alkalmas üregekben, faodvakban, rágcsálójáratokban akár több száz példány is összegyűlhet, és a viperák gyakran más kígyó- és gyíkfajokkal is megoszthatják vackukat. A kígyómarás ritkán halálos, Magyarországon utoljára 2001-ben fordult elő tragikus végkimenetelű eset. A méreg ettől függetlenül huzamosabb ideig tartó kellemetlenséget és részleges bénultságot okozhat, a felépülés legfeljebb egy évig tart.

Baranya vármegyében a népszerű fali gyíkon túl vízisikló, rézsikló és erdei sikló észlelés is előfordult párszor. Sumony térségében egy gyönyörű dunai tarajosgőtét is feljegyeztek, amelyből csupán tizenhatot regisztráltak az év során az egész ország területén.

A kígyók között is rengeteg alfaj létezik, és akadnak köztük veszélyes fajták is, de szerencsére a Magyarországon leggyakrabban előforduló fajták, például vízi-, réz, kockás és erdei sikló semmi veszélyt nem jelentenek, ám a velük való találkozás félelmet kelthet az emberben.

Ez is érdekelhet

tűz
Erdő, bozótos, akácos, száraz fű, minden ég: továbbra is sok a szabadtéri tűz Borsodban
Borsod-Abaúj-ZemplénHavaria
Tizenhatszor avatkoztak be kedden Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a hivatásos tűzoltók az égő növényzet miatt. A legkisebb tűzzel érintett terület tíz négyzetméter, a legnagyobb körülbelül három hektár volt.
Vasúti talpfák égnek, nem közlekedhettek a vonatok (frissítve)
Borsod-Abaúj-ZemplénHavaria
Az M30-as autópálya közelében dolgoznak a tűzoltók.
tűzoltó
A szél nehezíti az oltást: akácos terület kapott lángra
Borsod-Abaúj-ZemplénHavaria
A tűz körülbelül huszonöt hektárt érint.
tűz
Hajnalban csaptak fel a lángok: a szél nehezítette az oltást Borsodban
Borsod-Abaúj-ZemplénHavaria
A diósgyőri és az encsi hivatásos tűzoltók oltották a lángokat.